Fuzionálnak a szakszervezetek is
A legmagasabb szintű szakszervezeti formációk is aláhúzzák: a globalizáció árnyoldala, hogy a munkások jogai komoly mértékben sérülnek - írja a Menedzsment Fórum. A szakszervezetiek a rossz szájízű kizsákmányolás kifejezést használják, s az erősödése elleni harcra szólítanak fel.
A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Munka Világszövetsége, két jelentős szakszervezeti tömörülés ezért arra az elhatározásra jutott, hogy egyesülnek. Ezzel mintegy 170 millió dolgozó érdekképviseletét látja el a kettőből eggyé váló szakszervezeti tömörülés.
A szakszervezetek úgy látják, hogy erősebb érdekképviseletre van szükség, az egyesüléssel a fejlődő országok dolgozóinak érdekképviselete kap valamivel nagyobb hangsúlyt. Az érdekképviseletek ugyanis abból indulnak ki, hogy a globalizáció nem utolsó sorban azt jelenti, hogy a tevékenységemet olcsó munkabérű országba viszem, azaz nem fejlett államba, ahol a munkaerő olcsóságát részben az adja, hogy nincs kellően védve a foglalkoztatott, s ennek híján szociális biztonságot sem élvez. A fejlett országokba elért szakszervezeti vívmányok semmivé válnak, mihelyst más, kevésbé fejlett országokba helyeződik át a vállalat tevékenysége.
A szakszervezetek számára azonban a 170 milliós tagság, a globalizáció, hogy mindenütt ugyanazon érvrendszerrel szállhatnak harcba, csak elvi lehetőség. Az elmúlt évtizedek sokszor rávilágítottak arra, hogy a szakszervezeti szövetségek is nagy bürokratikus formációk, tevékenységük egyik legfontosabb mozzanata, hogy bizottságokban ülnek a képviselőik és papírokat gyártanak.
A szakszervezetek hisznek benne, hogy egy munkaadó másképp érzi majd magát tárgyalói pozíciójában, ha a világ egy távoli pontján azokkal az érdekképviseleti elvekkel találkozik majd, amellyel a fejlett országok bármelyikében.(Menedzsment Fórum)
