Hiányfaragást vár el Brüsszel
Az előzetesen kiszivárgott híreknek megfelelően szerdán az Európai Bizottság csak Magyar- és Görögország kapcsán kérte azt az Európai Tanácstól, hogy esetükben formálisan is állapítsák meg a költségvetési hiány csökkentésére tett intézkedések elégtelenségét. Joaquín Almunia pénzügyi biztos "hiteles kiigazítási intézkedéseket" szorgalmazott a magyar kormánytól. A testület szerint a magyar hatóságok által az utóbbi négy hónapban foganatosított konszolidációs intézkedések elégtelennek bizonyultak, így "további korrekciós intézkedésekre van szükség 2005-ben és az ezt követő években annak a lehetőségnek a fenntartására, hogy az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá csökkentsék 2008-ra".
Az unió végrehajtó testülete szerint az eredeti konvergenciaprogramban vállalt 4,6 százalékos hiányterv a bevezetett korrekciós csomag és a további túlköltekezés elkerülését célzó intézkedések ellenére sem elérhető, az éves passzívum a GDP 5,5 százalékára rúghat - azaz a jelenleg érvényes 5,3 százalékos cél is irreális. A 2005. évi költségvetés pedig mind kiadási, mind bevételi oldalon kockázatokat hordoz magában, így a 4,1-ről 4,7 százalékosra felemeltnél is magasabb, 5 százalékos lehet a passzívum - áll a közleményben.
A bizottság véleménye egyrészt a 2010-es euróátvétellel kapcsolatos kockázatok korábbiakhoz képest erőteljesebb megfogalmazásaként értékelhető - hangsúlyozza Barcza György. Az ING Bank vezető elemzője hozzáteszi: a túlzottdeficit-eljárás folytatása elvileg külső nyomást gyakorolhat a gazdaságpolitika vezetői számára, de erre nem túl nagy az esély. Az állásfoglalás az államháztartási egyenleg számítását illetően fiaskóként is felfogható, hívja fel a figyelmet Barcza.
December elején Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelentette: az Eurostat engedélye értelmében 2007 márciusáig a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigálni fogják az államháztartási egyenleget, aminek hatására a deficit évente 0,8-1 százalékponttal - statisztikailag - kisebb. A bizottság viszont tartotta magát az eredeti konvergenciaprogramban foglalt számokhoz, illetve az eredeti módszertanhoz, mondván: 2007 után vissza kell térni a régi metodikához.
A Pénzügyminisztérium (PM) a bizottsági közleményre reagálva kiemeli, hogy Magyarország az unióhoz az idén csatlakozott országok nagy részével szemben az elmúlt három évben jelentősen mérsékelte az államháztartási hiányt. A tárca ugyanakkor részben a jegybankra hárítja a felelősséget a hiány felfelé módosítása kapcsán: a megfogalmazás szerint az eredeti hiánycélhoz való ragaszkodás az igen szigorú monetáris körülmények között egy erőteljesebb költségvetési szigorítást kívánt volna, amely ártott volna a gazdaságnak. A PM emellett ismét kiáll a közös pénz évtized végén történő átvétele mellett.
Van némi igazsága a PM-nek abban a tekintetben, hogy a régióban valóban nem hazánk áll a legrosszabbul a költségvetési egyenleg terén, az unió szelektív bírálata mégis jogos - véli Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója aláhúzza: az elmúlt három évben a deficit alakulásáról a tárca nem mondott igazat, a terveknél rendre magasabb hiány adódott. Ráadásul az idén túl későn ismerte el a PM a 4,6 százalékos deficitprognózis tarthatatlanságát, így nem csoda, hogy hitelessége csorbát szenvedett, és most már senki sem hiszi el a tárcának azt, amit kommunikál.
A mostani brüsszeli ajánlás része annak az eljárásnak, amit a meg nem engedett mértékű költségvetési hiány regisztrálása miatt már a nyáron elindítottak egy sor tagországgal szemben. A testület most voltaképpen azt vizsgálta, hogy az akkori felszólításoknak hol, mennyiben lett foganatja, illetve, hogy adott esetben indokolt lehet-e az eljárás újabb szakaszába lépni.
Bizottsági részről úgy találták, hogy egyedül Magyar- és Görögország esetében maradtak eredménytelenek a kormányzati intézkedések, olyannyira, hogy a trend nemhogy javult volna, hanem még romlott is. A miniszterek tanácsának egy hónapja van arra, hogy - minősített többségen alapuló szavazással, amiben az érintettek nem vehetnek részt - helyt adjon a bizottsági véleménynek. Ha erre sor kerül, úgy az euróövezeti tag Görögország kapcsán nem kizárható a büntetési szakaszba lépés felvetése, míg Magyarország dossziéja visszakerül a bizottsághoz, amely ajánlásokat dolgozhat ki a magyar kormánynak a szükségesnek vélt intézkedésekre.
Sajtóértekezletén Almunia emlékeztetett arra, hogy - úgymond - már korábban figyelmeztette a magyar pénzügyminisztert a "kiigazítási pálya követésére". Magyarország a saját menetrendjétől tért el - vélte a pénzügyi biztos, aki szerint "vissza kell állítani a magyar kormány intézkedéseinek hitelességét". Bizottsági források háttérbeszélgetésben utóbb úgy vélték, hogy általában kevésbé eredményes, ha egy tagállam visszatérően jobbnak tünteti fel helyzetét a bizottsági értékeléseknél. "Többnyire az a jó hozzáállás, ha egyszer lenyelik a brüsszeli keserű pirulát, majd ahhoz képest mutatnak ki folyamatos javulást" - mutatott rá egy neve mellőzését kérő tisztviselő.
