Elektronikus banki szolgáltatás Magyarországon

Az elektronikus banki tevékenység gyökerei a fejlett országokban egészen az 1960-as, 70-es évekre nyúlnak vissza. Ekkor egyre több bank kapcsolódott be az átutalások elektronikus úton való megvalósításába. A fogyasztók számára csak jóval később váltak elérhetővé a gyors és kényelmes megoldások: az elsők a fizetésikártya-termékek voltak, amit követett az ügyfélmegbízások telefonos befogadása, míg a legújabb fejlemény a mobiltelefonokban és az internetben rejlő kötetlenség kiaknázása. A Magyar Nemzeti Bank szakértői a témában készült friss tanulmányukban többek között azt vizsgálták, hogy az utóbbi években miként növekedett az e-banking a világban és Magyarországon, illetve milyenek a további kilátások. (Széplaki Valéria-Gerendásiné Danka Mária-Osváthné Molnár Éva: Elektronikus banki szolgáltatások bemutatása és szabályozási kérdések Magyarországon)

- Mitől függ?



A vizsgálatok azt mutatják, hogy az elektronikus bankszolgáltatások gyakoriságát az eszközpenetráció befolyásolja leginkább, vagyis a legszorosabb kapcsolat a mobiltelefonnal vagy internetszerződéssel rendelkezők teljes lakossághoz viszonyított arányával mutatható ki. (Grafikonjainkon a két tényező közötti kapcsolatot a görbék mutatják.) A vizsgált országok egy részében azonban az eszközpenetráció és az e-banking közötti összefüggés nem olyan erős. Az eltérés kifejezetten kiugró pl. Spanyolország, Portugália és az Egyesült Államok esetében. Az összefüggés alacsony mértéke miatt a tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az e-banking elterjedtségében az eszközpenetráción túl egyéb tényezők is közrejátszanak, úgymint:

- a bankszektor iránti bizalom (adatok titkossága, ügyfélvédelem), a banki kultúra, a bankszektor koncentrációja;

- a pénzügyi szolgáltatók üzleti stratégiája;

- az elektronikus banki szolgáltatások szabályozása;

- az elektronikus banki szolgáltatások minősége;

- a társadalmi szokások, főleg az adott ügyféltípus vagy korosztály kommunikációs szokásai és technológiai tudása;

- a technológiai fejlesztések iránti pozitív hozzáállás (média, ügyfelek);

- biztonsági aggályok;

- az internet és mobiltelefon alapú kommunikáció díjszabása;

- egyéb társadalmi-gazdasági tényezők (települések fejlettségi szintje, háztartások jövedelmi szintje).

A grafikonok alapján megállapítható, hogy az e-banking és az eszközpenetráció szempontjából az élvonalban a skandináv EU-tagállamok helyezkednek el, amely országokat az OECD-tagállam Norvégia, majd az EU-tagállam Nagy-Britannia követ. Az OECD-országok közül az Amerikai Egyesült Államok az internetpenetrációt tekintve a legjobb adatokat produkálja, és a skandináv államok szintjén helyezkedik el, azonban az e-banking- és mobilpenetráció tekintetében a leggyengébb EU-tagállam Görögországgal mutat hasonlóságot.

Az új EU-tagországok sorából a fejlett államok színvonalához felzárkózni látszik Észtország: az e-banking-penetrációt tekintve a legjobb arányszámokkal rendelkező EU-beli skandináv államokhoz közelít, a mobilpenetráció szempontjából pedig megelőzi az OECD-országokat.

- Hazai tendenciák



A nemzetközi fejlődéssel együtt a magyar bankok és takarékszövetkezetek szolgáltatásnyújtásában is megjelent az elektronikus csatorna. Ennek nyomai immáron jól láthatók a fizetési kártyák használatának magas számadataiban és a telebanki megoldások dinamikus terjedésében. Ennél a két elektronikus csatornánál a gyorsaság és a kényelem képviseli a hajtóerőt, amelyhez még hozzájárul, hogy a magyar bankok a szolgáltatások ismertetésére előszeretettel indítottak személyre szabott és könnyen hozzáférhető információs honlapokat. A mobiltelefon-készülékek számának hazai ugrásszerű növekedése és a szélessávú internetelérés adatainak javulása szintén az innovatív csatornák kiaknázására irányította a figyelmet.

Bár jelenleg a felfokozott versenyben megnőtt a minőség iránti igény, és a technológiai fejlődés gyorsította az adminisztratív és ügyfélkezelési ügymenetet, az ügyfeleknek az új megoldások iránti érdeklődése nem általános. A szakértők szerint ezt több tényező magyarázhatja: például a hagyományos fizetési módokhoz való ragaszkodás, a technológiai tájékozatlanság és az országos szinten még mindig csekély számú szélessávú internet-hozzáférés. Problémát jelent az elektronikus banki szolgáltatásokkal kapcsolatban Magyarországon, hogy eltérő a szabályozás a banki és nem banki, sőt a nem pénzügyi szereplőknél.

Magyarország e-banking tevékenység szempontjából lemarad a középmezőnytől: az OECD-országokon belül Törökországhoz, míg az EU-tagállamok közül Görögországhoz hasonló adatokkal rendelkezik. Mégis a felzárkózást vetítheti előre, hogy mára széles körűvé vált a fizetési kártyák és terminálok használata, emellett pedig megjelent az érdeklődés az innovatív (internet és mobil) banki kapcsolat iránt. Középtávon az internet és mobil alapú bankolás robbanásszerű fejlődését vetítik előre a mobilpenetráció globális összehasonlításban is kiemelkedő mutatói és a szélessávú internetelérés javuló számadatai.

A legfrissebb adatok alapján megállapítható, hogy a fizetési kártyák, az ATM-, a POS-terminálok és a telebanki szolgáltatás mára közel általánosak. Hasonlóan gyakori a kisebb méretű vállalati ügyfelek körében népszerű home banking és a nagyvállalatoknak nyújtott office banking szolgáltatások. Bár az internet és mobiltelefon alapú szolgáltatások számítanak a legkorszerűbb kapcsolatfelvételnek ügyfél és bank között, ezek száma még elenyésző.

Az internetbanking alacsony arányára elsősorban az internetpenetráció helyzete szolgálhat magyarázatul, ebből a szempontból ugyanis Magyarország a kedvezőtlen helyet elfoglaló Portugália és Törökország szintjén van. Az internetpenetráció és az elektronikus banki tevékenység összekapcsolásakor látható, hogy - a kettő közötti öszszefüggést leíró függvény kezdeti szakaszával összhangban - Magyarországon az internet-előfizetések és az e-banking-ügyfelek száma egyezően csekély. Az internetbanking alacsony népszerűségére magyarázatul szolgálhatnak még a magas internet-előfizetési díjszabás, és az ügyfelek technológiai fejlesztésekkel szembeni aggályai (biztonság, személyes kapcsolat igénye).

A számadatok alapján a mobilbanking Magyarországon népszerűbb szolgáltatás, mint az internetbanking. Ebben nagy szerep jut az informatív (paszszív) SMS-kontrollfunkciónak, ahol az ügyfél a kártyahasználatot vagy internetes tranzakciót követően SMS-ben megkapja a költés összegét és jogcímét és hibás összeg vagy kártyacsalás esetén az ügyfél jelez a banknak. Középtávon jelentős szerep juthat a mobileszközök 80 százalékos penetrációjának, amely a mobilbanking számadatait az aktív szolgáltatások irányába javíthatja.

A tanulmány szerzői összességében úgy vélik, hogy az internet- és a mobilbanking terén kedvező változás várható, amit az eszközpenetráció javuló adataira, a bankok folyamatos fejlesztési hajlandóságára és kedvező díjpolitikájára alapoznak.

A kedvező változást támasztják alá még a GKIeNet adatain és becslésén alapuló e-banking-trendek, amelyek külön vizsgálják a lakossági és a vállalati üzletágat. Szembetűnő, hogy mind a vállalati, mind a lakossági szférában az internet- és a mobilbanki szolgáltatásokra szerződött ügyfelek száma dinamikusan növekszik. A lakosság körében 2003-tól a mobilszolgáltatások erőteljes növekedése látható, ami a mobileszközök széles körű elterjedtségén túl a szolgáltatás csökkenő díjszabásával, valamint a lakossági üzletágat célzó banki stratégiával magyarázható. Az internetszolgáltatások mutatóinak fokozatos javulása hátterében is kiemelkedő az internetpenetráció szerepe.

- Új szolgáltatások



Az elektronikus banki szolgáltatások fejlődése nem állt meg a mobil- és internetbanking megjelenésével, a fejlett pénzügyi szektorral rendelkezőknél egyre elterjedtebbek az újabb eszközök is. Ezek között olyanok is akadnak, amelyeknek "hagyományos" megfelelője nem is létezik. Az e-banking-szolgáltatásoknak ez a köre abban is eltér a hagyományos termékpalettától, hogy a gyakorlatban egyes - főleg angolszász - jogrendszerekben ezeket a szolgáltatásokat nem bankok is kínálhatják.

Elektronikusszámla-megjelenítés és -fizetés. A szolgáltatás megjelent már az USA-ban, Ausztráliában, Ausztriában, Svédországban és Svájcban, illetve a közeljövőben elérhető lesz Belgiumban is. Az elektronikus számlamegjelenítés lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók ügyfelei az interneten, mobiltelefonon vagy más elektronikus csatornán keresztül ellenőrizzék tartozásaik és követeléseik pillanatnyi állapotát, majd tartozásukat elektronikusan fizessék. A szolgáltatás keretében a számlák papír formában nem is jelennek meg, hanem elektronikus úton készülnek el, majd így "kézbesítik" őket. Léteznek olyan megoldások, ahol maga a közüzemi vagy távközlési szolgáltató teszi elérhetővé az ügyfél számára az elektronikus számlákat. A fejlettebb modell esetén a távközlési vagy közüzemi szolgáltatók és az ügyfél közé egy közvetítő ékelődik, aki az ügyfél tartozásait összesítetten jeleníti meg az ügyfél által elérhető portálon, sőt az ügyfél kérésére-díjbeszedőként eljárva-teljesíti is a pénzügyi tranzakciókat.

Elektronikus pénz. Ez, a bankszámlapénzhez hasonlóan, nem fizikai fizetőeszköz, azzal az eltéréssel, hogy a technológiai fejlődés következtében az ügyfél már nemcsak lehívhatja a rendelkezésére álló pénzeszközt, hanem magánál is tarthatja egyenlegét, pl. csipes fizetési kártyán, a mobiltelefon SIM-kártyáján, vagy számítógépe memóriatárában. A megoldás elsősorban kis értékű internetes vásárlásokat vagy parkoló- és italautomatához hasonló "gépi" vásárlásokat egyszerűsítheti.

Számlaaggregáció. Ez az elektronikus pénzügyi szolgáltatás még a fejlettebb országokon belül is csak egy szűk körben érhető el: pl. az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban. A számlaaggregáció esetében az ügyfél a különböző bankoknál vezetett számláit egy helyről hozzáférve a bank vagy a nem bank számlaaggregátor által összesítetten megjelenítve figyelheti és adhat olyan megbízást, amelynek teljesítése egyszerre több számlát is érint.