"A PPP nem ismeretlen konstrukció Magyarországon, hiszen tulajdonképpen a Lánchíd is ebben a formában épült a XIX. század közepén" - említette meg a Világgazdaságnak Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Tény és való: a Lánchíd megépítését (amelyről az 1836. évi XXVI. törvénycikk rendelkezett) az tette lehetővé, hogy Széchenyi István jelentős közreműködésével szerződés született a "nemzet" és a magánbefektetők-bankárok alkotta Lánchíd Rt. között a híd felépítéséről s arról, hogy az 97 év után az állam tulajdonába kerül, ám időközben a befektetőké a jövedelem, miként a karbantartás feladata is.
Ma Magyarország újra tanulja a public private partnership formát. Azt a konstrukciót, amely a világban egyre jobban terjed, ám amelyet sokan vitatnak. A kiváltképpen Angliában, de például Németországban is népszerű forma lényege: a privát és a közszféra együttműködésében a befektetők átvállalják az állami feladatok teljesítéséhez szükséges beruházásokat, valamint az adott beruházásban megvalósított eszközök üzemeltetését és az állam által felvállalt szolgáltatások nyújtásának egy részét. Az állam a befektetőnek szolgáltatási díjat fizet, amely magában foglalja az elvégzett szolgáltatások ellenértékét, a beruházás finanszírozásához kapcsolódó kamatköltségeket és törlesztőrészleteket, valamint a befektető által invesztált tőkére számított elvárt hozamot.
A PPP lényeges eleme, hogy a befektető szolgáltatást végez, amely lehet egyszerűen csak az adott ingatlan vagy létesítmény üzemeltetése, de lehet ennél sokkal több is. Ez a több azt jelenti, hogy a befektetők átvállalnak állami feladatokat, és azokat mint szolgáltatást végzik a lakosság felé. A PPP azért is kerül mindinkább előtérbe - s nem csak Magyarországon -, ugyanis lehetővé teszi olyan nagy volumenű állami beruházások gyors megvalósítását, amelyre egyébként az adott periódusban egy időben nem volna mód. Miután azonban a költségek elnyújtva, sok évre, évtizedre oszlanak el, a fejlesztések gyorsan végrehajthatók.
A PPP megvalósítására - a nemzetközi színtéren - alapvetően négy modell alakult ki az évek során annak függvényében, hogy az egyes feladatokból mennyit vállal magára a magánbefektető. A PPP-konstrukció ennek megfelelően jelentheti a tervezést-megépítést; a tervezést-megépítést-üzemeltetést; a tervezést-megépítést-üzemeltetést-finanszírozást; s a koncessziót - vázolja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiadott PPP-kézikönyv.
Magyarországon egyébként mintegy két éve került a figyelem középpontjába a PPP, habár tulajdonképpen már az M5-ös autópálya is ilyen formában valósult meg a kilencvenes évek elején. Eddig a sztrádaprogramban (M6-os), a felsőoktatásban (diákszállók, oktatási infrastruktúra), az igazságügyben (börtönök) jelöltek ki úgynevezett pilotprojekteket. Emellett azonban az önkormányzati szférában is számolnak e konstrukcióval - például Budapest középtávú fejlesztési programjában hét jelentős, PPP formában megvalósítandó fejlesztés található, de gondolnak rá más területeken is, a többi között a bérlakásépítésben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.