Lassul a gázpiaci koncentráció Európában

Az európai földgázpiac koncentrációja, úgy tűnik, eljutott, vagy legalábbis nagyon közel került a végső határhoz. A piacon meghatározó társaságok, mint az E.On, a Gaz de France (GdF), a Wintershall az elmúlt években végrehajtott akvizíciókkal, tulajdonrészcserékkel olyan piaci részesedéseket értek el, amelyek már önmagukban is aggodalommal töltik el a fogyasztók bizonyos csoportjait. Ilyen körülmények között minden, a gázüzletet érintő tranzakciót különös gonddal vizsgálnak a versenyhatóságok. Ez befolyásolhatja a Mol gázüzletágának eladási folyamatát is, ugyanis az már szinte biztosnak látszik, hogy az engedély megszerzése nem lesz olyan egyszerű, mint ahogyan azt korábban várták az ügylet résztvevői.

Emlékezetes, hogy a német ipari földgázfogyasztók élénken tiltakoztak minden lehető fórumon, amikor néhány éve az E.On a Ruhrgast felvásárolta. A szövetségi versenyhatóság is ódzkodott engedélyezni a fúziót, mi több, Brüsszel sem örült az üzletnek. Végül, törvény adta jogával élve, az akkori szövetségi gazdasági miniszter engedélyezte az egyesülést, de ehhez a versenyhatóság különböző feltételeket szabott.

A kelet-európai térségben lezajlott energiaipari privatizáció során német fölény alakult ki a gázszolgáltatásban, helyenként francia érdekeltségekkel színesítve. A másod-, harmadlagos üzletek mindenütt komoly visszhangot váltottak ki, még akkor is, ha többnyire csak az egyébként is meglévő döntő befolyást növelték az érintett német vagy francia befektetők százszázalékosra, ahogyan nemrég az E.On két magyarországi gázszolgáltató, a Kögáz és a Ddgáz esetében tette.

Ilyen körülmények között átrendezheti az erőviszonyokat a GdF közelgő privatizációja. Egyelőre csak találgatásokról hallani a piacon, hogy kinek van elegendő forrása, és lehetősége bevásárolni magát a francia állami gázcégbe. Akinek pénze van, az valószínűleg nem számíthat Brüsszel vagy a helyi versenyhivatalok jóváhagyására, tehát kizártnak tűnik egy E.On Ruhrgas-GdF fúzió még akkor is, ha első körben a francia cégből csak egy kisebbségi csomagot kívánnak piacra vinni. Akinek viszont lehetősége volna rá, az nem biztos, hogy képes finanszírozni egy ilyen mértékű üzletet, hiszen mégiscsak Európa egyik legnagyobb gázpiaci vállalkozásáról van szó.

Eközben pedig a Gazprom is keresi a helyét az átalakulóban lévő európai piacon. Folyamatosan piaci részesedésének növelésére, a közvetlen fogyasztói kapcsolatok erősítésére törekszik. Partnereket keres, akiket kész közel engedni gázkészleteihez, ha azok közelebb engedik piacaikhoz őt. A BASF-leány Wintershall-lal kötött megállapodás ékes példája ennek. A német gázcég 50 százalék mínusz egy részvény erejéig tulajdonos lehet egy nyugat-szibériai gázmezőben, amelyért cserébe a Gazprom 49 százalékra növelheti részesedését a Wintershall gázszolgáltató társaságában, a Wingasban. Piaci elemzők szerint ez már régi vágya volt az orosz gázipari óriásvállalatnak.

Eközben viszont számolnia kell egyrészt az orosz befektetőkkel szembeni bizonyos idegenkedéssel, és azzal, hogy számos helyen már önmagában is ijesztőnek tartják a Gazprom méretét, és nem nézik jó szemmel, ha tovább növeli befolyását az európai piacon.

Minden jel arra mutat, hogy nem lesz annyira egyszerű a Mol gázüzletágának eladásáról tavaly novemberben született megállapodás jóváhagyása sem. Az ügylet megkötésekor még maguk az érintettek is bíztak abban, hogy az idén az első fél év végére pontot tehetnek a mintegy kétszázmilliárd forintra becsült üzlet végére. Ugyanakkor az ma már biztosnak látszik, hogy az ügyben kulcsszerepet játszó brüsszeli bizottság nem fog ilyen gyorsan dönteni. Egyrészt ugyanis nem sürgeti semmi, hiszen határidőhöz nincs kötve, másrészt biztosan alapos vizsgálat lesz. Úgy hírlik, némely konkurens felkészült, hogy beadványokkal lassítsa az eljárást. Ráadásul hiába születik meg az uniós jóváhagyás, ha a Magyar Energiahivatal ezzel ellentétes állásfoglalásra jut. Bár a lapunk által megkérdezett szakértők azt mondják, hogy a hivatal szakmai alapon kell hogy döntsön az ügyben, mindenképpen szerepet játszhat az az esetleges félelem, hogy az E.On Ruhrgas révén a Gazprom is valamilyen módon birtokon belülre kerül.

Az oroszok egyébként nem is nagyon titkolják, hogy szeretnének tulajdont szerezni akár a Molban, akár a gázüzletágban. A hírek szerint még a gázüzletág eladása előtt született is egy háttér-megállapodás az E.On és a Gazprom között, hogy valamilyen formában megosztoznak a Mol által eladásra kínált eszközökön, illetve jogokon. Ennek tudható be, hogy az oroszok nem is adtak be pályázatot a gázüzletágra. A hírek szerint a két fél között folyamatos az egyeztetés, ugyanakkor a tárgyalási pozíciókat nagyban befolyásolhatja a brüsszeli döntés. Egy jóváhagyó határozat ugyanis az E.On számára jelentene jobb helyzetet, míg ellenkező esetben a Gazprom kerülhet nyeregbe. (DB-HR)