Sokat dolgoznak a magyarok

A magyaroknál - évi nyolc órával - csak az észtek, litvánok, lengyelek és szlovének dolgoznak többet, míg például a sereghajtó franciák több mint 270 órával kevesebbet - derül ki az élet- és munkakörülmények javításáért küzdő európai alapítvány felméréséből.

A heti munkaórák számát tekintve ugyan Nagy-Britannia, Görög- és Csehország is megelőzi hazánkat, a több szabad- és ünnepnap éves szinten ezekben az országokban mégis rövidebb munkaidőt eredményez.

A kollektív tárgyalásokon kialkudott heti munkaidő átlaga az EU egészében 2003-ban és 2004-ben egyaránt 38,6 óra volt; az EU15-ben (és Norvégiában) ennél 0,7 órával kevesebb, míg az új EU-tagokban 0,9 órával több. A felmérés tanúsága szerint azonban - Litvániát kivéve - a ténylegesen ledolgozott órák száma valamennyi vizsgált országban több volt, mint a kollektív szerződésekben foglaltaké; az unió egészére így heti 40,2 órás átlagos munkaidő jön ki.

A tényleges munkaidőt tekintve megállapítható, hogy a férfiak valamennyi országban többet dolgoznak, mint a nők. Az átlagos eltérés heti 2,1 óra (vagyis mintegy öt százalék); három óránál is több azonban Nagy-Britanniában, Lengyel- és Olaszországban. Magyarországon a férfiak heti tényleges munkaideje 2003-ban 41,6, míg a nőké 40,2 óra volt.

A kollektív szerződések alapján a legtöbb fizetett munkanapra, 33-ra a svéd alkalmazottak jogosultak, szemben az EU15-ök 27 napos átlagával. Az új tagállamok esetében a tanulmány szerzői csak elvétve tudnak hasonló adatokról beszámolni, és azt valószínűsítik, hogy itt az éves fizetett szabadnapok számában többnyire a törvényben meghatározott értékek az irányadók. A törvényes minimum a Magyarország esetében is érvényes 20-tól 25-ig terjed.

Nagyok a különbségek az éves munkaidő hosszát szintén befolyásoló ünnepnapok számában is. Ebből a szempontból 2004-ben a románok jártak a legrosszabbul, akik csak hét ünnepnapon maradhattak távol a munkától (a magyaroknak ennél kettővel több jutott), míg a bolgárok és a máltaiak tizenháromszor.