Az elmúlt években a lakáshiteleken kívül más típusú kölcsönök is egyre népszerűbbé váltak a lakosság körében - sokszor annak ellenére is, hogy nem volt ritka a 30-40 százalék feletti teljes hiteldíjmutatóval jellemezhető konstrukció. Érdemes tehát megvizsgálni, mi jellemzi ma a fogyasztásihitel-piac egyes szegmenseit: mekkora a hitelállomány, milyen bővülési potenciál rejlik az adott részpiacon, illetve milyen kockázatokkal kell számolni a fogyasztási hitelezéssel kapcsolatban.

A fogyasztási és egyéb hitelek állománya az első negyedév végén 37,6 százalékkal haladta meg az előző esztendő azonos időszakának szintjét. A dinamikus bővülés azonban nem csak az elmúlt egy évben volt tapasztalható: amíg 2000 végén a bankrendszer és a takarékszövetkezeti szektor által kihelyezett fogyasztásihitel-állomány valamelyest meghaladta a négyszázmilliárd forintot, addig ez a mutató az idén március végére elhagyta az ezermilliárdot is. Még nagyobb mértékű növekedés jellemezte a pénzügyi vállalkozások fogyasztási hitelezését, hiszen közel négy és fél év alatt mintegy hatszorosára bővült a hitelállomány (lásd ábránkat).

A fogyasztási- és egyéb hitelállomány említett, 2004. márciustól eltelt egy évben mért növekedésében az elsődlegesen a piacvezető bankok hátterében álló pénzügyi vállalkozások által folyósított gépjárműhitelek bővülése játszotta az elsődleges szerepet, míg az autófinanszírozásra szakosodott bankok által kihelyezett gépjárműhitelek állománya a vizsgált időszakban nem mutat érdemi elmozdulást. A gépjármű-hitelezés piacán az utóbbi időben a finanszírozók folyamatosan tágították kockázatviselési hajlandóságuk határait, amely jelentősen növelte az üzletág kockázatosságát (például az önrész arányának csökkentése, roncsautó-finanszírozás, rosszul értékesíthető fedezetek elfogadása). Ennek hátterében főként a tulajdonos bankok részéről a piaci részesedés megtartása, növelése céljából a pénzügyi vállalkozásokra kifejtett erőteljes nyomás húzódik meg. A gépjármű-finanszírozók emellett nagymértékben függnek a termékeik szinte kizárólagos értékesítőjének tekinthető autókereskedőktől is, akikre pedig a gépjárműimportőrök helyeznek erőteljes értékesítési nyomást. Mindez a gépjárműkínálat oldaláról is pénzügyileg egyre kevésbé megalapozott konstrukciókban csapódik le. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése végső soron a pénzügyi vállalkozások mögött tulajdonosként és szinte kizárólagos finanszírozóként álló bankokat érinti.

Fontos megemlíteni, hogy a banki gépjárműhitel-állományban a forint- és a devizaállományoknak közel azonos a súlya, míg a banki hátterű pénzügyi vállalkozások által kihelyezett állományt a deviza alapú konstrukciók 80-90 százalékos túlsúlya jellemzi, az új folyósítások pedig csaknem teljes egésze deviza, jellemzően svájci frank alapon történik.

A bankrendszer által kihelyezett fogyasztásihitel-állományon belül a legmagasabb részarányt a személyi hitelek képviselik. Ezt az ügyfelek döntően áruvásárlásra veszik igénybe. A kihelyezések túlnyomó része forint alapú konstrukció, a devizahitelek részaránya egynegyed körül mozog.

A személyi hitelek súlya azonban fokozatos visszaesést mutat, ennek magyarázata az előzetes jövedelemvizsgálat nélkül felvehető szabad felhasználású jelzáloghitelek elmúlt időszakban tapasztalt térnyerése. Ennek a konstrukciónak az előnyét a kedvezőbb árazási kondíciók jelentik, valamint az, hogy olyan - megfelelő ingatlanfedezetet felmutatni képes - alacsonyabb jövedelmű, hitelképes ügyfélszegmens részére is elérhető, akik nagyobb volumenű fedezetlen személyi hitel felvételére nem számíthatnak. A bankok által folytatott marketingkampány eredményeként 2004 második felében a kihelyezett állomány dinamikusan bővült, és ennek csaknem teljes egészét deviza alapon folyósították.

Az áruhitelek fogyasztási hiteleken belüli részarányának csökkenése mögött a hitelkártyával, valamint a debit kártyákhoz kapcsolódó folyószámlahitel igénybevételével történő vásárlások fokozatos előtérbe kerülése húzódik meg, mivel ezek jóval kedvezőbb árazású alternatívát jelentenek az áruhitelekkel szemben. Ezért az utóbbi időszakban több bank kezdte meg hitelkártya- vagy bevásárlókártya-kibocsátását.

Ami a jövőt illeti: a fogyasztásihitel-piac további mélyülése, a kihelyezések állományának további folyamatos emelkedése prognosztizálható. Az aktív piaci szereplők piaci részarányuk növelésére, valamint a nyújtott szolgáltatások színvonalának javítására, illetve az ehhez kapcsolódó értékesítési csatornák fejlesztésére törekszenek. Az erőteljes kihelyezési kényszer a kiélezett árverseny fokozódásához vezet, amely az üzletág jövedelmi potenciáljának csökkenése irányába hat.

A fogyasztási hitelezéshez kapcsolódó kockázati kitettség értékelésekor elsődlegesen a deviza alapú konstrukciók részarányának további bővülése emelhető ki, amelyhez az árfolyam- és kamatkockázati kitettség emelkedése társul.

A hitelportfolió átlagos korának emelkedésével a nem problémamentes minősítésű állomány részarányának emelkedése várható. A piacon a közelmúltban megjelent új, adósságrendező hiteltermékek késleltetik, hosszabb távon azonban súlyosbíthatják a nemfizetésből eredő veszteségeket. (BR)