MNB: 7 százalékos lesz az alapkamat

A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. június 21-i hatállyal 7,25%-ról 25 bázisponttal 7,00%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások továbbra is kedvezőek a magyar gazdaságban, előretekintve az alacsony inflációs környezet fennmaradására és az inflációs célok teljesülésére lehet számítani. Az infláció lassulását a munkapiaci alkalmazkodás és a fogyasztás visszafogottabb növekedése egyaránt támogatja.

Az év első hónapjaiban az infláció tartósan 4% alá süllyedt. A májusi inflációs adat megerősíti, hogy a monetáris politika által befolyásolható termékcsoportok inflációja alacsony szinten stabilizálódik. A forint árfolyamára érzékeny iparcikkárak hónapok óta csökkennek. A dezinfláció tartósságát támasztja alá, hogy a piaci szolgáltatások inflációjának tavaly év végén tapasztalt csökkenése nem fordult meg, ami a fogyasztási kereslet lassabb növekedésére utal. Az év első hónapjaiban folytatódott a versenyszféra béralkalmazkodása az alacsonyabb inflációs környezethez. A Monetáris Tanács a béralkalmazkodást is a dezinflációs eredmények tartóssá válása, a várakozásokba történt beépülése jeleként értékeli.

Bár a monetáris politika által kevéssé befolyásolható termékárak, különösen a feldolgozatlan élelmiszerek áralakulása rövid távon a korábban vártnál nagyobb inflációs kockázatot hordoznak, ez nem érinti a fogyasztói árak középtávú trendjét, így a monetáris politika szempontjából legfontosabb egy-másfél éves horizontot tekintve, a 2006 végére kitűzött inflációs cél elérését sem nehezíti.

A 2005 első negyedévi részletes GDP adatok is alátámasztják, hogy az infláció elmúlt egy évben tapasztalt csökkenésében meghatározó szerepet játszott a lakossági fogyasztás lassabb bővülése, mely a tavalyi év után 2005 első negyedévében is elmaradt a GDP növekedési ütemétől. A háztartások fogyasztási kiadásaikat egy, a korábbiaknál számottevően alacsonyabb - a lassuló jövedelem-növekedésnek, emelkedő eladósodottságuknak és kilátásaikat övező nagyobb bizonytalanságnak megfelelő - pálya mentén alakítják.

A globális pénzügyi folyamatok a közeljövőben is fontos tényezők lehetnek a forintárfolyam és a hozamok alakításában. A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság és ezzel párhuzamosan a forinteszközök iránti kereslet az elmúlt hónapokban igen változékony volt, hosszabb távú összehasonlításban azonban továbbra is kedvező környezetet biztosít. A befektetői hangulat esetleges romlása közvetve inflációs kockázatot is hordozhat. Ennek tompításában döntő lehet a hazai egyensúlyi kockázatok mérséklése iránti gazdaságpolitikai elkötelezettség, elsősorban a Konvergencia-programban vállaltak teljesítése.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a kedvező inflációs folyamatok lehetővé teszik az irányadó kamatláb 25 bázispontos mérséklését. (VGO)