A fórum idei, negyedik tanácskozásának első napján a résztvevők az EU versenyképességi programjának - a lisszaboni stratégiának - a félidejéig megtett utat tekintették át. Kóka János ezt az alkalmat ragadta meg arra, hogy nagy vonalakban ismertesse a szerdán elkészült versenyképességi koncepciót, amely az októberre elkészítendő nemzeti akcióprogram, stratégia alapja. A 2005-2008 közötti időszakra vonatkozó nemzeti versenyképességi akcióprogram középpontjában - a bizottság által az év elején megújított lisszaboni stratégia szellemében - a növekedés és a foglalkoztatottság kérdésköre áll. Mint a lapunk birtokába jutott dokumentum rámutat: meg kell kötni az alapkérdésekben a paktumot, s a korábbinál ésszerűbb és a középtávú szempontokat figyelembe vevő magatartást kell elérni a társadalmi-gazdasági partnerek részéről is.

A makrogazdasági egyensúlyt és a fejlesztéspolitikai célokat úgy kell összeegyeztetni, hogy a forrásokat nem eladósodással, a versenyképességet rontó adóterhekkel, hanem a kiadások racionális átalakításával, alkalmanként csökkentésével kell biztosítani - áll a dokumentumban. Fontos előfeltétel a monetáris és a fiskális politika közötti összhang biztosítása is, s további alapfeltételnek mondja a dokumentum az állami újraelosztás csökkentését, mégpedig az elsődleges kiadások mérséklésével. Ezen belül a rövid távú kedvezőtlen munkaerő-piaci hatások ellenére is csökkenteni kell az államháztartásban foglalkoztatottak számát. Reformokra van szükség az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás terén is.

A kiadások mellett fontos az adórendszer átalakítása is - áll a dokumentumban, amely a többi között az iparűzési adó megszüntetését, az adórendszer egyszerűsítését, továbbá azt irányozza elő, hogy az adóztatás elmozduljon a vagyon és fogyasztás/jövedelem irányába. A tartós növekedés tényezői közül három kiemelt területet említ a dokumentum: a foglalkoztatást, a humán- és a fizikai tőkét. A foglalkoztatás növelését többek között a kereslethez igazított munkaerő-kínálat biztosításával, a külső és belső migráció erősítésével és az atipikus munkavállalási formák támogatásával kívánják elérni.

A program kilátásba helyezi a nyelvi, informatikai alapképzések állami finanszírozását. A fizikai tőke minőségének javítása érdekében növelni kell az állami és az üzleti kutatás-fejlesztési kiadásokat, ösztönözni kell a magas hozzáadott értékű termelést, valamint ki kell építeni az információs társadalom infrastruktúráját - sorolja a program. Ennek érdekében erősíteni és támogatni kell a regionális tudásközpontokat.