Eurómilliárdos új beruházások

Összesen 11 szerződésre – kilenc feldolgozóipari nagyberuházásra és két regionális szolgáltató központ bővítésére – bólintott rá a kormány azóta, hogy 2004-ben év közben elindult az egyedi kormánydöntéssel kínált támogatások rendszere (EKD). E fölött is születtek már szerződések, ám azok részleteit – beleértve a kormánydöntés alapján bevállalt támogatás pontos értékét, öszszetételét – nem tudni, mivel ezek esetében még nem járt le az a hatvannapos határidő, amely a kormányt kötelezi a közzétételre.

A már nyilvános adatokból a következőket lehet tudni: az EKD-rendszerben támogatott beruházások értéke közelíti a 1,5 milliárd eurót – köztük van egyébként a talán legismertebb projekt, a Hankook Tire dél-koreai abroncsgyár 525 millió eurós invesztíciója is. Az összes kínált támogatás értéke valamelyest meghaladja az 53 milliárd forintot (mintegy 210 millió euró), azaz egy átlagos támogatás a teljes beruházási összegnek körülbelül 13 százaléka. Megjegyzendő, hogy az idő előrehaladtával mind jobban sikerül leszorítani a támogatás arányát a beruházáshoz képest, akár tízszázalékos szint alá. A támogatást nem egyszerre és nem is egy formában kapja meg a befektető: a beruházás előrehaladtával jut a különféle kedvezményekhez, legyen szó például adókedvezményről vagy éppen munkahelyteremtő támogatásról. A támogatás egyik feltétele egyébként a munkahelyteremtés: a rendszerben támogatott beruházások eredményeként közel 15 ezer új munkahely létesült-létesül az országban.

Immár olyan térségekben is megjelennek a nagybefektetők, amelyek kevéssé vonzották korábban az invesztíciókat: mert ugyan Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér megye) és Közép-Magyarország (Pest megye) 30-30 százalékban részesül e beruházásokból, az összes 15 százaléka Észak-Magyarországon (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) és közel 10-10 százaléka hazánk többi részében (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Baranya megye) valósult, illetve valósul meg.

A rendszer bevált, egyre több olyan cég van, amelyet az EKD-technikával lehet „becsalogatni” az országba – summázta lapunknak nyilatkozva Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes helyettes államtitkára. Ennek ellenére várhatóan módosul a rendszer, már megkezdődött a munka. A tervezett finomhangolással a rendszert szeretnék hatékonyabbá tenni, a mai követelményekhez igazítani, hogy csak olyan befektetések élvezzék ennek a pályázati szisztémából kivett támogatási formának az előnyeit, amelyeket így lehet behozni Magyarországra, és olyan mértékben, amekkora a befektetés.

Több ötlet is felmerült már az automatizmusok beépítésétől a területi és további ágazati differenciálásig. Egyelőre ez év februárjától az addigi ötvenmillió euróról tízmillióra mérsékelték a minimális befektetési értéket, amelytől a feldolgozóipari beruházások élvezhetik ennek a támogatási rendszernek az előnyeit. A regionális szolgálató központok tízmillió eurós értékhatára egyelőre változatlan maradt. (Ez utóbbi azért volt eddig alacsonyabb, mert az ilyen központokat kevesebb egyszeri befektetéssel lehet létesíteni, mint például egy feldolgozóipari kapacitást.)

Tavaly becslések szerint 6 milliárd eurót meghaladó értékű működő tőke áramlott be Magyarországra, mintegy 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az eredmény jónak mondható, még akkor is, ha leszámítjuk a Budapest Airport Rt.-tranzakcióból befolyt durván 1,8 milliárd eurót.

Az idén a gazdasági tárca 4-4,5 milliárd eurónyi beáramlással számol, még azzal együtt is, hogy az év első pár hónapjában a befektetők érzékelhetően a kivárásra játszanak, tekintettel az országgyűlési választásokra.

Nem csak egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatással jelennek meg egyébként a külföldi befektetők. Számos további nagyberuházó is Magyarországra hozott befektetést, s ők a szokásos pályázati úton „normatív” támogatásokban részesültek. Az említett időszakban tíz feldolgozóipari nagyberuházás és nyolc regionális szolgáltató központ Magyarországon történő megvalósítását döntötték el külföldi befektetők. A beruházások összvolumene 1,057 milliárd euró, a teremtett új munkahelyek száma pedig 6700.

Az igénybe vett adókedvezmények miatt, a nagyvállalatok átlagos adóterhelése érzékelhetően elmarad a kis- és középvállalatokétól. A Pénzügyminisztériumtól kapott adatok szerint a kis cégek esetében 10,4, a közepes vállalatok esetén pedig 12,1 százalékos a fizetendő társasági adó és az adózás előtti nyereség hányadosával mért effektív elvonás, míg a nagyobb társaságok 9,2 százalékos adóteherrel számolhatnak. Ez a jelenség állhat az idén januártól élő törvény hátterében, amely szerint az első ötmillió forintos adóalapig bizonyos feltételek mellett tízszázalékos nyereségadót fizethet a társaságiadó-kedvezménnyel nem élő vállalkozás. Érdekesség, hogy a statisztikák szerint a mikrovállalkozások még ennél is alacsonyabb, 8,7 százalékos elvonással kalkulálhatnak.