Őrült száguldás a tőzsdén

Pár héten belül két újabb nagybank megy tőzsdére Kínában, ahol, mint szinte mindentől, a pénzügyi és biztosítási szektortól, illetve a részvénypiactól is további hatalmas fejlődést várnak az elemzők. Az immár 1000 milliárd dolláros kínai részvénypiac boomja jórészt annak köszönhető, hogy a kínai vezetés egyik reformintézkedése szerint kereskedhető részvényekké lehet alakítani a társasági részesedéseket, ez eddig nem volt megengedett.

Mindazonáltal a külföldi befektetők korlátozottan vehetnek részt közvetlenül a részvénykereskedelemben, Kína ugyanis a piaci kapitalizációjának alig egy százalékát, 10 milliárd dollárnyi részt enged kereskedni egy maroknyi külföldi brókertársaságnak. A korlátozás az A kategóriájú (jüanban denominált, csak a kínai tőzsdéken jegyzett, kínai székhelyű társaságok papírjaira), vagyis a legjobb részvényekre vonatkozik. A külföldiek viszont szabadon vásárolhatják a B osztályú, külföldi devizában vezetett, kínai székhelyű cégek kínai tőzsdén forgó papírjait, ám ezek piaca nehézkesen fejlődik.

A részvénypiac következő üdvöskéje valószínűleg a kínai bankpiac ötödik legnagyobb szereplője, a Hongkongban már bevezetett Bank of Communications lehet, amely 20 milliárd jüan (2,6 milliárd dollár) tőkéhez szeretne jutni a márciusra tervezett kínai IPO-ján (tőzsdei bevezetéssel egybekötött elsődleges részvénykibocsátásán). A bankszektor „négy nagy”-ja közé tartozó és a hongkongi börzén jelen lévő, harmadik legnagyobb kínai bank, a China Construction Bank is tervezi megjelenését valamelyik kínai tőzsdén.

A világ eddigi legnagyobb IPO-ja is egy kínai bankhoz kötődik: tavaly októberben az Industrial & Commercial Bank of China (ICBC) 21,9 milliárd dollárral tömte meg széfjeit, mikor részvényeit megvételre kínálta, és bevezették a hongkongi és sanghaji tőzsdére. Az ICBC papírjai azóta több mint 70 százalékkal drágultak Sanghajban, piaci kapitalizációja 226 milliárd dollár, és ez alapján a világ harmadik legnagyobb bankjává lett, megelőzve az HSBC-t.

A kínai részvények iránti érdeklődést az is bizonyítja, hogy tavaly a hongkongi tőzsdén a kínai társaságok részvényeinek forgalma megduplázódott. Habár az anyaországban két tőzsde is működik, a sanghaji és a sencseni, a részvénykibocsátáson keresztül történő tőkeszerzés elsődleges forrása mégis a volt brit koronagyarmaton lévő börze: 2006-ban a kínai részvénytársaságok több mint 39 milliárd amerikai dollár értékű friss tőkéhez jutottak ezen a piacon. A hongkongi Hang Seng index tavaly 34,2 százalékkal nőtt, a sanghaji viszont a világ második legnagyobb emelkedését, 130,6 százalékos száguldást produkált, a sencseni pedig 96,4 százalékosat. A kínai IPO-knak köszönhetően e tekintetben tavaly Ázsia Európa után már a második helyre került, maga mögé utasítva a korábbi ezüstérmes Észak-Amerikát. 2006-ban összesen 155 IPO volt Kínában, 53,5 milliárd dollár értékben. SA

Az intézkedés önmagában legalább 10 százalékos profitnövekedést hozhat.

Az intézkedés önmagában legalább 10 százalékos profitnövekedést hozhat.-->