Fehéredik a magyar gazdaság?

Miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a keresetek alakulásáról szóló jelentést, a fő kérdés az, hogy inflációs nyomást okoz-e a jelentősnek tűnő januári béremelkedés és ez kamatcsökkenéshez fog-e vezetni. Mindeközben a magyar valuta euróárfolyama másfél éves csúcson van. A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a gazdaság nem igényel erősebb árfolyamot.

A bérek idei alakulásával senki nem jár jól, és a KSH béradatai inflációs szempontból sem kedvezőek. Annak ellenére, hogy a bruttó béremelés 7,1 százalékos volt, az adó- és járulékváltozások miatt a nettónövekedés mindössze 0,9 százalék. Ennek oka, hogy a béremelés nem kompenzálja a járulékfizetési többletterheket vagy az inflációt. Míg a munkaadók költségei növekednek, addig a munkavállalók komoly reálbérvesztést szenvednek el, a jegybank pedig az inflációs nyomás miatt aggódik. A keresetek vásárlóerejének 6,4 százalékos csökkenéséből azonban következik, hogy keresleti oldalról nincs nyomás, így csökken az árak elszaladásának veszélye.

A monetáris tanács az emelkedő inflációs várakozással magyarázta a tavalyi magas, 8,1 százalékos, béremelkedést. A reálszférában úgy vélik, hogy a KSH adatai nem tényleges bérnövekedést jeleznek, hanem az eddig eltitkolt jövedelmek kifehéredését. Több szakértő is az építőiparban tapasztalható nagyarányú keresetnövekedésre utal. Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatója a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen az ágazat kifehérítését célzó intézkedéseknek és a tavaly elfogadott bértarifarendszernek köszönhető, hogy az elmúlt évben érezhetően nőtt az építőiparban dolgozók átlagjövedelme. A KSH adatai szerint idén januárban az ágazatban dolgozó szellemi foglalkozásúak 20,8, míg a fizikaiak 11,4 százalékkal kerestek többet. Karsai Gábor a GKI Gazdaságkutató és Ptschnig Mária Zita, a Pénzügykutató munkatársa egyaránt a gazdaság kifehéredését említette a Népszabadságnak a KSH-adatok értelemezése során. Mindketten a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetéseket, azaz az ennek nyomán végrehajtott béremeléseket nevezte meg, mint amik fehérítették a gazdaságot. Mindazonáltal ez nem vezet inflációs nyomáshoz, mert a reálkeresetek csökkenése miatt a pénz nem áramlik a gazdaságba.

A Goldman Sachs szerint ez azt is jelezheti, hogy a javuló adóigazgatás rákényszerítheti a „hagyományosan a szürkezónában tevékenykedő” szektorokat a magasabb bérek kifizetésének beismerésére. Szakértők elmondták, mivel az adatok mögött nincsen érdemi bérnövekedés, ezért jelentősebb inflációs veszély sem keletkezik.
Egyes londoni elemzők azzal számolnak, hogy az általuk továbbra is túl magasnak tartott januári bruttó átlagkereset-növekedés, az év közepétől várt kamatcsökkentést is késleltetheti. (Napigazdaság-Népszabadság)