A GKM lehetetlennek tartja, amit Persányi reálisnak vél

Eltérően látja a megújuló energia terjedésének ütemét a gazdasági és a környezetvédelmi tárca. Felsmann Balázs , a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára kedden egy budapesti konferencia sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen elérni azt a 20 százalékos átlagos zöldenergia-szintet, amelyet az Európai Unió 2020-ig, nem kötelező érvénnyel célként kitűzött. A teljes energifelhasználáson belül legfeljebb 14-16 százalékos alternatív energia arány teljesíthető - mondta az államtitkár.

Hozzátette: ebben az előrejelzésben 2-4 százalék súllyal szerepel az a megtermelt zöldenergia, amelyet még nem lehet látni, de az innovációtól remélni lehet.

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter ugyanakkor reálisnak tartja a 27 tagállamra vonatkozó, 20 százalékos átlagarány elérését Magyarországon is. A miniszter megjegyezte, hogy a GKM már korábban is túl óvatos volt a megújuló energiahordozók terjedésének előrejelzésekor.

Persányi Miklós emlékeztetett arra: Magyarország 2001-ben azt vállalta az EU felé, hogy az akkori 1 százalék alatti megújuló villamos energia részarányát 2010-ig 3,6 százalékra növeli. Ezt az arányt az ország már 2005-ben teljesítette - hangoztatta a miniszter.

Felsmann Balázs megjegyezte, hogy az alternatív módon megtermelt energia, illetve áram aránya ugyanakkor tavaly nem nőtt, hanem visszaesett. Amíg a zöldenergia 2005-ben már az áram- és a teljes energiatermelésen belül is meghaladta az 5 százalékot, addig tavaly előzetes számítások szerint visszacsúszott 5 százalék alá - hívta fel a figyelmet a szakállamtitkár.

Persányi Miklós elmondta, hogy a zöldenergia jövőjét illetően optimizmusra az a "pesszimista jövőkép" ad alapot, amelyet az egyre dráguló fosszilis energiahordozók és a fokozódó energiafüggőség jellemez. Várakozása szerint az olajárak emelkedésével és az energiafogyasztás növekedésével egyre inkább megjön a beruházók kedve befektetni a megújuló energiába.

A megújuló energia jövőbeni terjedésének Magyarországra vonatkozó, elvárt aránya az elkövetkező egy-két évben véglegesedik az EU más országokkal folytatott alkujának eredményeként a lokális sajátosságok figyelembevételével. Felsmann Balázs és Persányi Miklós is egyetértett abban, hogy a megújuló energiaforrások támogatásának nem szabad a versenyképesség rovására mennie.

A szakállamtitkár jelezte, hogy az ipari nagyfogyasztók az áram beszerzését tekintve már most versenyhátrányban vannak nyugat-európai versenytársaikhoz képest. Meg kell találni a fenntarthatóság, a versenyképesség közgazdasági optimumát a megújuló energia terjedésének támogatásakor - hangsúlyozta Felsmann Balázs.

Persányi Miklós azzal a példával illusztrálta a versenyképesség és a környezetvédelem összefüggését, hogy a 20 százalékos megújuló energia célt adott esetben már éveken belül el lehetne érni Magyarországon, azonban ez a lakosság energiával kapcsolatos kiadásait négyszeresére növelné.

Hegedűs Miklós , az GKI igazgatója elmondta, hogy a lakosság energia-kiadásai üzemanyagokkal számolva már most 15 százalékot tesznek ki a teljes havi kiadásaikból, ami duplája az uniós átlagnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy amíg az elmúlt évtizedben az infláció hatására az árak nyolcszorosára, addig a háztartási energia ára 20-szorosára nőtt. Az igazgató vélekedése szerint a magyarországi energiaproblémát a gazdaság fejlődése oldja majd meg. A tudásalapú, információs társadalom köré szerveződő gazdaság kevésbé energiaigényes, mint az anyagfelhasználáson alapuló, ipari országoké - mondta. (MTI Eco)