Csaknem teljes egyetértés

Nagy a hasonlóság a gazdaságkutató intézetek között abban, hogy nemcsak a makrogazdasági, fiskális prognózisok terén igen óvatosnak titulálható kormánynál, de még a piaci konszenzushoz képest is optimistábban látják a jövőt – pontosabban az idei gazdasági növekedést és az államháztartási egyenleg alakulását. Egy kivétel azonban akad: a korábbi – a kabinet számára fiskális fiaskókkal terhelt – évekhez hasonlóan a Kopint-Tárki továbbra is indokoltnak tartja az óvatosságot a költségvetés helyzetét illetően.

Az egyetlen törésvonal tehát a vizsgált négy, 2007-re vonatkozó előrejelzésüket az utóbbi pár hétben közzétett gazdaságkutató intézetek között az államháztartási egyenleg terén fedezhető fel. Nemcsak az Ecostat, a GKI és a Pénzügykutató véli úgy, hogy az idei évre célul tűzött, a GDP arányában kifejezve 6,8 százalékosnál valamelyest kisebb lehet a hiány – ahogyan azt a Reuters felmérése alapján adódó, piaci konszenzusnak tekinthető vélekedés is valószínűsíti –, már a kormány is bizakodóbb a tavaly év végi „önmagához” képest. Ám a Kopint-Tárki a minap óvatosságra intett: az eltelt hónapok folyamatai aggodalomra adnak okot, s csak a kiadások kordában tartása mellett teljesülhet a hiánycél. Ezt arra alapozták, hogy az első két hónapban (jelenleg erre az időszakra vonatkozóan állnak rendelkezésre részletes adatok) a központi költségvetési szervek kiadásai nemcsak meglódultak, de még a tavalyi, a választási büdzsé idején produkáltnál is nagyobb költésnek lehetünk szemtanúi. Lapunk kalkulációi szerint ez azonban csak korlátozottan érvényes. Jóllehet a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok nettó módon számított költekezése (a kiadásokból indokolt levonni a bevételeket, amit magyaráz az is, hogy az uniós támogatással megvalósuló beruházásoknál a közösségi forrás voltaképpen „átfolyik” a büdzsén) januárban valóban jócskán meghaladta a múlt év januárit: 60 milliárdos nettó kiadásnövekménnyel megközelítette a 400 milliárd forintot. Ez a bővülés felerészben ugyanakkor a nyolc százaléktól alig valamivel elmaradó inflációnak a számlájára írható, ráadásul ez év januárban sor került a MÁV közel 50 milliárdos tőkejuttatására, és a lakosság energiatámogatása is számottevően magasabb összeget tett ki az egy évvel korábbinál. Februárban a nettó kiadás terén pedig enyhe csökkenés következett be, a tavalyival egybevetve. Többet holnap láthatunk, amikor a pénzügyi tárca a márciusi részletes adatokat ismerteti.

Viszonylag nagy szóródást mutat az intézetek gazdasági bővülésre vonatkozó becslése. Ami közös: a kormány 2,2 százalékos várakozásánál mindannyian erőteljesebb expanziót prognosztizálnak. A skála azonban 2,4-től 3 százalékig terjed.

A képlet az inflációnál megfordul, és a kabinetnél pesszimistábbak – ha úgy tetszik, a piaci konszenzushoz jóval közelebb állnak – az intézetek. A kormánynak a költségvetési bevételeknél jön jól, hogy az árak nagyobb mértékben emelkedhetnek, mint ahogyan tervezte a büdzsét (6,2 százalékos átlagos fogyasztói árindex): a kutatók előrejelzései 6,5–7,1 százalék között mozognak. BR

Felülvizsgálat

A Pénzügyminisztérium illetékeseinek korábbi nyilatkozatai szerint a kormány az első negyedéves adatok fényében vizsgálhatja felül a főbb makrogazdasági előrejelzését.