Gyakran a lobbiérdek a döntő

A jelenlegi államháztartási gazdálkodás egyik rákfenéje, hogy hiányzik a teljesítménymérés, nem kérdezünk rá arra, hogy az állami intézmények milyen hatékonysággal látják el feladataikat, adóforintjainkat mire és milyen eredményességgel fordítja az állam – hívták fel a figyelmet neves közgazdászok a közpénzügyek helyzetéről és jövőjéről tartott konferencián. A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén kiderült, az állami gazdálkodási szabályok megújításának értelme részben az lenne, hogy orvosolják ezt a problémát. (A téma hamarosan lapunk konferenciáján is a középpontba kerül.)
Az adóforintok elköltésének ellenőrzése jelenleg alapvetően utólagos és a szabályszerűségre koncentrál, a közpénzek pazarlásának szankciói politikai és jogi értelemben is komolytalanok – adott helyzetértékelést László Csaba, a KPMG partnere, volt pénzügyminiszter. Egy új szabályrendszerben a költség-haszon elemzéseknek és a teljesítményhez kötött finanszírozásnak előtérbe kellene kerülnie, ahogyan a szakmai teljesítmény nyilvánosságát is biztosítani kellene, és független audit is kellene. A teljesítményorientációnak is helye van egy a mainál jóval rugalmasabb foglalkoztatási rendszerben. Kérdés, a politika hajlandó-e saját kezét hitelesen gúzsba kötni, és a közszférában ma jellemző szabályokat több ponton felrúgni – emelte ki a szakember.
Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója is azt a véleményt képviselte, hogy van létjogosultsága a költségvetési hivatalnak, amely a parlamentnek benyújtott törvénymódosítások, -javaslatok büdzsére gyakorolt hatását számszerűsítené, és a végrehajtó hatalomtól függetlenül működne. Általános ma a jogszabályalkotásban, államháztartási gazdálkodásban, hogy a szaktörvényeknél a költségvetési szempontok érvényesítése háttérbe szorul – mondta Akar. Hatástanulmányok készítése nélkül állítanak össze és fogadnak el ágazati törvényeket, amelyek bújtatva vagy nyíltan sokszor lobbiérdekeknek rendelődnek alá, és a költségvetési forrásokért vívott harc következtében a kiadások elszaladását idézhetik elő. Ennek kiküszöbölésén túl a teendők között említette, hogy programokra kellene allokálni a költségvetési forrásokat, teljesítménykritériumot rendelve melléjük, az átcsoportosításokat pedig a mainál szigorúbban lenne szükséges korlátozni. Egy-másfél éven belül megalkotható új szabályhalmaz egyik eleme lehetne, hogy az éves költségvetést akár nyár elején be kellene terjeszteni az Országgyűlésnek, és az egyes programokra a középtávú tervezés jegyében legalább három évre előre meghatározni a forrásokat. A fiskális szabályok – például csak olyan büdzsét lehetne elfogadni, amelynek révén nem emelkedik az államadósság szintje – megalkotásának is lenne értelme – tette hozzá. BR

- Ehhez az kell, hogy az elkövetkező néhány hétben megszülessen a normaszöveg. Máskülönben az önkormányzatok nem tudnak megfelelően felkészülni a teher beszedésére.

- Németországban, Nagy-Britanniában, Csehországban a kormánynak határozott szándéka a társasági adó mérséklése. Ez hogyan érinti hazánk vonzerejét?

- Világos trend, hogy egész Európában a társaságok adóterhelését csökkenteni igyekeznek az egyes államok, Magyarország azonban az idén a különadó bevezetésével ezzel a tendenciával szembement. Kétségkívül ez nem javítja pozíciónkat. Remélhetőleg az ominózus terhet néhány éven belül kivezeti az adórendszerből a kabinet.

- Ehhez az kell, hogy az elkövetkező néhány hétben megszülessen a normaszöveg. Máskülönben az önkormányzatok nem tudnak megfelelően felkészülni a teher beszedésére.

- Németországban, Nagy-Britanniában, Csehországban a kormánynak határozott szándéka a társasági adó mérséklése. Ez hogyan érinti hazánk vonzerejét?

- Világos trend, hogy egész Európában a társaságok adóterhelését csökkenteni igyekeznek az egyes államok, Magyarország azonban az idén a különadó bevezetésével ezzel a tendenciával szembement. Kétségkívül ez nem javítja pozíciónkat. Remélhetőleg az ominózus terhet néhány éven belül kivezeti az adórendszerből a kabinet. -->