Keveset fordítanak kutatás-fejlesztésre - Finnország az éllovas

Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon alacsony, a GDP 0,88 százalékát teszi ki a kutatásra és fejlesztésre, azaz K+F-re fordított összeg (GERD mutató), s ezen belül is kevés a vállalati K+F ráfordítás, de az állami ösztönzés szerepe vitatható - hangzott el a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal csütörtöki ülésén. 

Amíg az éllovas Finnországban a K+F-re fordított összeg GDP-arányosan 3 százalék, és az Európai Unió átlaga 1,9 százalék, addig Magyarország 2013-ra is csak 1,8 százalékot tud megcélozni - mondta Rakusz Lajos. Az egyetemi tanár hozzátette: a Magyarországhoz hasonló fejlettségű régióbeli országok GERD mutatója sem magasabb. Véleménye szerint elsősorban az alapkutatásban, azaz az államilag finanszírozott kutatásban szükséges többet költeni a K+F-re, de a magánszférának is fel kell zárkóznia.

Ha nem normatív alapon lehet hozzájutni az állami és EU-s K+F forrásokhoz, akkor felhasználásuk hatékonysága nem fog javulni - jelentette ki Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke. Véleménye szerint az adórendszeren keresztül a K+F-hez nyújtott állami ösztönzés nem hatékony.

Ezt erősítette meg Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója is, akinek véleménye szerint a K+F hozzátartozik egy vállalat versenyképességének, azaz profit maximalizálásának növeléséhez, tehát az adórendszeren keresztül történő állami ösztönzés nehezen indokolható.

Az alapkutatás fontosságára utalt Bojár Gábor, aki elmondta, hogy a Graphisofthoz azért tudott vezérigazgatót "importálni" az USÁ-ból, mert Magyarországon magas színvonalú a matematikai oktatás.

Viszt Erzsébet, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője bejelentette, hogy öt országra kiterjedő K+F vizsgálat készül, amelynek során Finnország, Szlovénia, Csehország, Törökország és Portugália K+F tevékenységét térképezik fel.

A vitát nem zárta le Török Ádám akadémikus, a kerekasztal elnöke, de megjegyezte, hogy az EU pályázatok kiírásával ösztönzi a vállalati K+F tevékenységet.