Vizsgálják a földpiacot

Derogáció. Megkezdte az Európai Bizottság azon piaci körülmények felülvizsgálatát, amelyek alapján hazánk 2011-ig szóló, hétéves átmeneti mentességet kapott a termőföldek piacának teljes megnyitása alól – közölte lapunkkal Michael Mann, a brüsszeli testület mezőgazdasági ügyekben illetékes szóvivője. A csatlakozási megállapodás rögzíti, hogy az időközi ellenőrzést a belépés után három évvel, vagyis az idén kell végrehajtani. A brüsszeli testület belső piaci főigazgatósága várhatóan szeptember végére gyűjti össze azokat az adatokat, amelyek alapján eldönti: javasolja-e a külföldi (uniós) természetes személyek és jogi személyek földvásárlási tilalmának fenntartására adott átmeneti időszak megszüntetését vagy lerövidítését. Lapunk értesülései szerint a bizottsági jelentés jövő márciusban kerülhet a miniszterek tanácsa elé, ahol a derogáció időtartamának megváltoztatásához egyhangú döntésre lenne szükség.

Magyarország egyelőre éppen az egyhangú döntést igénylő eljárási rendtől reméli, hogy megakadályozhatja a moratórium idő előtti (2011-nél korábbi) megszüntetését, ha a bizottság esetleg ezt javasolná. Gráf József agrárminiszter egy múlt heti földkonferencián leszögezte: a magyar szavazat egy ilyen indítványra mindenképpen nemleges lenne, vagyis arra irányulna, hogy a külföldiek földvásárlási tilalma legalább 2011-ig fennmaradjon. Sőt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közelmúltban kilátásba helyezte, hogy a kormány a hétéves moratórium további hároméves (2014-ig szóló) meghosszabbítását kezdeményezi majd Brüsszelben (VG, 2007. május 4.). Erre szintén a csatlakozási megállapodás nyújt elvi lehetőséget. Gráf József ugyanakkor a már említett múlt heti tanácskozáson úgy fogalmazott: nincs nagy valószínűsége annak, hogy a határidő hároméves módosítását el tudjuk érni. Így arra kell felkészülni, hogy a hazai földpiacot legkésőbb 2011-ben meg kell nyitnunk az uniós vevők előtt. (Ezt nem akadályozhatja meg a Fidesz napirenden lévő népszavazási kérdése sem, mert az a belföldi természetes személyek elővásárlási sorrendjének megváltoztatására vonatkozik, és egyébként sem sérthet nemzetközi megállapodást).

Kérdés persze, hogy van-e értelme a moratórium fenntartásának, ha a belpiacon nem történik semmi. Az átmeneti szabályozást ugyanis az indokolta, hogy a 300–600 ezer forintos hektáronkénti magyar árak ötöd-, tizedrészét teszik ki a régi tagországok földárainak. A moratórium lényege éppen az lett volna, hogy a tiltás ideje alatt a különbség csökkenjen. Ezzel szemben – állítja Fűr Zoltán, a Földbróker.hu szakértője – 2004 és 2006 között stagnált a hazai földpiac, és csak az idén figyelhető meg némi áremelkedés. Ráadásul – vélik más szakértők – Magyarország markáns birtokrendezési programot sem tud felmutatni, amely a belföldi agrárvállalkozások helyzetbe hozását, megerősítését célozná.

Ha nem lesz változás, legkésőbb 2011-ben is lényegében a mai árkülönbséggel nyílhat meg a földpiac a külföldiek előtt – hangsúlyozta Fűr Zoltán. Felhívta a figyelmet arra, hogy az árak a gyenge kereslet miatt stagnálnak. (Ma csak belföldi természetes személyek vehetnek földet.) Mint ismert, több ágazati szervezet ezért is vetette fel a közelmúltban, hogy a vásárlást lehetővé kellene tenni a belföldi jogi személyek számára is. Máris dilemmát okoz azonban, hogy ez esetben nem kellene-e engedélyezni a külföldi jogi személyek földvételét is. Bár az agrártárca nem foglalt állást a földpiac liberalizálásáról, Gráf József a napokban bejelentette: a minisztériumban előzetes jogi vizsgálat kezdődött annak megállapítására, ki lehet-e zárni a vásárlásból a külföldi jogi személyeket, ha a lehetőség a belföldiek számára esetleg megnyílna. VG

Az agrártárca szerint a letelepedett külföldiek máig mindössze 279 hektárt vásároltak meg. Ez elenyésző az ötmillió hektáros hazai termőterülethez képest.

Az agrártárca szerint a letelepedett külföldiek máig mindössze 279 hektárt vásároltak meg. Ez elenyésző az ötmillió hektáros hazai termőterülethez képest.-->