Mi várhat a világgazdaságra 2026-ban?

Az ING vezető nemzetközi közgazdásza, James Knightley még december elején egy jól átgondolt írásban összegyűjtötte a legfontosabb témákat (10 Risks That Could Reshape the Global Economy in 2026, ING Economic and Financial Analysis). Íme tehát tíz kockázat, illetve eshetőség, amely formálhatja a világgazdaságot 2026-ban.

1. Kipukkan az AI-lufi

Az amerikai technológiai vállalatok nem tudják érdemben, hatékonyan monetizálni a mesterséges intelligenciát, megkérdőjelezve a hardverbe, szoftverbe és a kapcsolódó iparágakba öntött óriási beruházások logikáját. A technológiai részvények összeomlanak, amit leginkább az amerikai felső 20 százalék érez meg, hiszen ők birtokolják a belföldi részvényvagyon jelentős részét. A háztartások pénzügyi vagyonának csökkenése visszafogja a fogyasztást 2026-ban, amely éppen az alsó 60 százalék gyengélkedése mellett már eddig is nehezen tartotta a lépést.

Az AI-beruházások hirtelen visszaesése megtépázná az építőipart és a beruházási aktivitást is, amely 2025-ben hozzávetőleg 1 százalékponttal járulhatott hozzá az amerikai növekedéshez (bár kevesebbel, ha az importált eszközöket levonjuk). Ez már elegendő lehet ahhoz, hogy erőteljesen megüsse az amerikai munkaerőpiacot.

Hatás: az USA recesszióba fordulhat, a Fed agresszívebben vághat kamatot, Európa viszont kevésbé lenne érintett.

2. A kongresszus „vámvisszatérítést” hagy jóvá a félidős választások előtt

A fiskális politika lehet 2026 egyik jelentős felfelé mutató kockázata a növekedésre és az inflációra. Trump elnök 2000 dolláros, úgynevezett vámvisszatérítési csekkek („tariff rebate checks”) kiosztására ösztönzi a kongresszust 150 millió amerikainak, ami felidézi a Covid-érás élénkítőcsomagok inflációt pörgető hatását. Bár a matek nem teljesen stimmel – és a vámok már így is alátámasztották az „Egy Nagy Gyönyörű Törvény” („One Big Beautiful Bill”) szükségességét –, a politikai nyomás novemberre felerősödhet.

Ez átmenetileg enyhítené az infláció súlya alatt küszködő alsó 60 százalék helyzetét, bár mivel jelentős részét várhatóan adósságtörlesztésre fordítanák, így a növekedésre gyakorolt hatás jóval visszafogottabb lenne, mint 2020–21-ben.

Hatás: az amerikai növekedés gyorsulhat, az infláció emelkedhet, a Fed hangvétele szigorúbbá válhat – politikai befolyástól függően.

3. Újraéledő infláció az AI-hoz kapcsolódó kínálat szűk keresztmetszete miatt

Sok közgazdász – köztük a Fed „galambjai” – úgy gondolják, hogy az AI jelentős termelékenységnövekedést hoz, ami csökkenti az inflációt. De mi van akkor, ha tévednek?

Rövid távon az AI-infrastruktúrába áramló hatalmas beruházások más gazdasági tevékenységeket szoríthatnak ki. Az adatközpontok az előrejelzések szerint 2030-ra az amerikai áramszükséglet 10 százalékát tehetik ki, a villamosenergia-hálózatok világszerte egyre nagyobb terhelés alá kerülnek, ami áramszünetek és magasabb energiaárak kockázatát hozhatja magával.

A szigorodó bevándorlási szabályok miatt a munkaerő-kínálat is szűkülhet az USA-ban és Európában, ami ismét a bérdinamika gyorsulásához vezethet.

Hatás: a globális infláció emelkedhet, a jegybanki kamatemelések közelebb kerülnek.

4. Trump elnök csökkenti a vámokat a növekvő gazdasági károk miatt

Az amerikai átlagos vám – amely jelenleg mintegy 16 százalék – két módon csökkenhet:

• Az adminisztráció politikai okokból az újabb választások előtt csökkenti a vámokat, ahogy azt egyes élelmiszereknél már megtette. A bevételkiesés megnehezítené a „vámvisszatérítési” csekkek jóváhagyását, de ha ez megtörtént, az elnök a fogyasztói árak mérséklésére szélesebb körben is visszavághatja a kereskedelmi korlátokat.
• A legfelsőbb bíróság úgy dönthet, hogy a rendkívüli felhatalmazással bevezetett vámok többsége jogellenes. Az elnök más eszközökkel, például a 122. paragrafussal (15 százalékos vám 150 napig) építheti újjá a korlátokat, de ez sokkal rendezetlenebb folyamat.

Hatás: a növekedés gyorsulhat, az infláció mérséklődhet, de mivel a Fed számára a növekedés lehet inkább a domináns tényező, így a kamatcsökkentések visszafogottabbá válhatnak.

5. Az európai fogyasztók elkezdik elkölteni a megtakarításaikat

Az eurózóna megtakarítási rátája 15 százalék, ami 3 százalékponttal magasabb a Covid előtti átlagnál, és egyelőre a megtakarítási hajlandóság továbbra is rendkívül magas. Miután a háztartások feltöltötték tartalékaikat a 2022-es energiaválság után, a 2 százalékos, stabil inflációs környezetben, 2026-ban megindulhat a költekezés, feltéve, hogy a kormányok csökkentik a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos bizonytalanságokat.

Hatás: az eurózóna trend felett (akár 1,5 százalék fölött) növekedhet, az EKB pedig 2026 végén kamatot emelhet.

6. Romlik a kínai–amerikai viszony, veszélybe kerül a ritkaföldfém-ellátás

A kétoldalú feszültség enyhült a Trump–Hszi-találkozót követő 12 hónapos „tűzszünettel”, amely elvileg 2026 nagy részében változatlan vámokat és exportkorlátozásokat jelent. A helyzet azonban törékeny, és bármilyen geopolitikai hiba vagy félreértés újra fellobbanthatja a konfliktust, amivel a nem vámjellegű korlátozások – például a ritkaföldfémexport visszafogása – könnyen előtérbe kerülhetnek.

Hatás: közvetlen lehet a csapás az autó-, félvezető- és védelmi iparra, az ellátási zavarok áremelkedést és magasabb inflációt generálhatnak.

7. Megugró olajárak a geopolitikai feszültségek miatt

Az olajárak legfőbb felfelé mutató kockázata továbbra is az orosz kínálat, amelyet az amerikai szankciók és az ukrán támadások egyaránt fenyegetnek. Bár sokan úgy vélik, hogy Oroszország valahogy megkerüli a szankciókat, ha a korlátozások a vártnál hatékonyabbnak bizonyulnak, 2026-ban jóval kisebb olajfelesleg lehet, ami pedig felfelé hajthatja a Brent árát, amelyet jelenleg hordónként átlagosan 57 dollár körül várnak jövőre.

Az USA és Venezuela közötti újabb feszültség tovább növeli a bizonytalanságot, és az izraeli–gázai tűzszünet törékenysége is kockázatot jelent a közel-keleti kínálatra.

Hatás: a globális növekedés gyengülhet, az infláció emelkedhet. A jegybankok inkább a kamatemelés vagy legalábbis a kamatcsökkentések elhalasztása felé mozdulnak.

8. Költségvetési válságok, ha a kötvénypiacok elveszítik a bizalmukat

A befektetők eddig meglepően immunisnak bizonyultak az amerikai fiskális pálya romlásával kapcsolatosan, részben a gyenge makrolátkép és a Fed várható kamatcsökkentései miatt. Ugyanakkor az USA államháztartása törékeny, a hiány tartósan 6–7 százalék között ragadhat, ami fenntarthatatlan. Megvan a veszélye, hogy a befektetők megunják a növekvő adósságkibocsátást, főként, ha a laza monetáris politika és a fiskális lazítás együtt jelenik meg.

Európa is sérülékeny: a francia helyzet könnyen átterjedhet más országokra is, ahogy nőnek a kiadási nyomások (például a védelemben). A kötvényhozamok megugranak, és a gazdasági hatás attól függ, hogy a jegybankok újraindítják-e az eszközvásárlásokat (QE), illetve Európában aktiválják-e a monetáris politika védelmét szolgáló eszközt („Transmission Protection Instrument”). Ha nem, a kormányok kénytelenek lesznek megszorítani.

Hatás: főként Európában fájdalmas kiadáscsökkentés, mély növekedési lassulás.

9. Kína lejtmenetbe kapcsol: mélyülő ingatlanpiaci korrekció

A 2025 eleji stabilizáció után az ingatlanárak újra csökkenni kezdtek az év közepe óta Kínában, miközben a készletek magasak, a visszaeső beruházások súlyosan fékezik a növekedést. Az aggodalmakat fokozza, hogy az egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő a Vanke egyéves haladékot kért egy kötvénykifizetésre („default”).

A kormány 2024-ben rengeteg stabilizációs intézkedést vezetett be, de 2025-ben lassult a lendület. Egyre többen javasolják, hogy hagyják természetes módon lefutni a ciklust, ami súlyos következményekkel járhat. Ha a lefelé tartó spirált nem fékezik meg, az átterjedhet a gazdaság más területeire.

Hatás: a háztartási vagyon csökkenhet, a bankok eszközminősége romolhat, és tartóssá válhat a gazdasági pesszimizmus, ami fékezheti a belső keresletre épülő, növekedési modellre való átállást, és a rövid távú növekedési kilátások romlanának.

10. Véget ér a háború Ukrajnában egy tartós békemegállapodással

A gazdasági hatások attól függnek, milyen mértékben rendezik a kényes (például területi) kérdéseket, és mennyire tartósnak ítélik a felek a reménybeli tűzszünetet. Az optimista forgatókönyv szerint, ha hiteles, hosszú távú megállapodás születik, és a befektetői tőke bizalommal áramolhat vissza Ukrajnába, az újjáépítés szélesebb körű növekedési hullámot indíthat el Kelet-Európában.

Az alacsonyabb energiaárak – a szankciók várható lazulásától függően – világszerte serkenthetik a fogyasztást, igaz, az orosz olajkínálat az elmúlt években nem csökkent jelentősen, így a globális egyensúlyra gyakorolt hatás mérsékelt lehet. A gázpiac hatása azonban jelentősebb lehetne, feltéve, hogy Európa újra elkezd orosz gázt vásárolni, ami most politikailag erőteljesen vitatott.

Hatás: az alacsonyabb energiaárak élénkíthetik a globális növekedést, egyes jegybankok (például a Bank of England) akár lazább irányba is fordulhatnak, miután korábban a kínálati sokkok miatt szigorítottak.

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a PFN Prestige Financial Zrt. az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.