Kevés jut innovációra

A kormánypolitikusok szerint a gazdasági szféra nem ad elég pénzt innovációra, a vállalkozók viszont úgy vélik, az állam adós a k+f hathatós támogatásával. Így nem csoda, hogy hazánk erős lemaradásban van ezen a területen. A parlament mindenesetre megpróbál tenni egy lépést a csökkentés érdekében. Két szocialista képviselő kutatási és innovációs eseti bizottság néven új országgyűlési testület felállítását kezdeményezte. Egyikük, Szabó Zoltán, az oktatási és tudományos bizottság elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, az új grémium feladata elsősorban az lesz, hogy hidat teremtsen a kormány és az üzleti szféra között, amellett ugyanis, hogy a két félnek gyakran eltérőek az érdekeik, az információáramlás sem megfelelő közöttük. Az MSZP-s honatya elismerte, az ország nem teljesíti a lisszaboni stratégia követelményeit, miszerint innovációs célra GDP-jének három százalékát kellene felhasználni. Az állami költségvetés – bár nem sokkal – maga is adós az egy százalékkal, a gazdasági szféra azonban nagyon messze van attól, hogy a másik két százalékot befizesse.

A kormány egyébként március végén elfogadta a 2007–13-ra szóló középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiát. A meglehetősen általános megfogalmazású dokumentumból sok konkrétum nem derül ki. A megvalósítás részletes feladatait, ütemezését, az anyagi erőforrásokat a június végére elkészülő intézkedési terv tartalmazza majd. Erről azonban ma még semmi érdemlegeset nem lehet megtudni, a gazdasági tárcától csak annyi tájékoztatást kaptunk, hogy jelenleg az államigazgatási egyeztetés zajlik.

Gláser Tamás, a VOSZ ellenőrzési bizottságának alelnöke, a téma szakértője szerint a legfőbb gond az, hogy a kormány – az innovációs törvény előírásaival ellentétben – nem áldoz ugyanannyi pénzt innovációra, mint amennyit az üzleti szféra. Sőt, míg a vállalkozók 2005-ben körülbelül 35 milliárd forinttal járultak hozzá a kutatás-fejlesztéshez, addig egyetlen állami forint sem érkezett erre a célra. Másfelől az elosztással is probléma van. Az ÁSZ egyik jelentése is megállapítja, a Nemzeti Kutatási és Tudományos Hivatal által kiutalt pénz több mint kétharmadát visszaforgatták az egyetemeknek, kutatóintézeteknek, 10-15 százalék jutott a nonprofit szektornak, s csak alig ötöde a versenyszférának. Ám ez utóbbi tétel elosztása sem megfelelő, hiszen a források 97 százalékát is csupán 13 olyan nagy cég kapta meg – például a Mol, a Richter, az Olajterv stb. –, amelyek innovációsadó-befizetők voltak. A kkv-szektor így ezen a területen is komoly hátrányba szorul, hiszen ezek a vállalkozások nem vagy csak nehezen képesek gyorsan megvalósuló újdonságokkal előrukkolni, holott a pályázatok elbírálásánál ez fontos szempont.

Ugyanakkor a kkv-k azért is gondban vannak, mert az állam nem határozza meg a kutatási prioritásokat, ezért nem is tudják, hogy mely területen – közlekedés, elektronika, gépipar, agrárium, építőipar – érdemes fejleszteniük. Az államnak a kkv-szektor részére szakmánként speciális pályázatokat és programokat kellene kiadni. S az is komoly hiányosság az alelnök szerint, hogy nem született még meg nálunk az ipari kockázatitőke-törvény, amely az új technológiák bevezetését, a tőke beáramlását segítené elő. Az pedig különösen elképesztő – állítja Gláser Tamás –, hogy a világ egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási területén, a nanotechnológiában nincs magyar stratégia. Ezt a luxust rajtunk kívül csak Albánia engedheti meg magának. Végezetül kiemeli azt is, hogy az utóbbi 6-7 évben a magyar alkotók találmányi bejelentéseinek száma jelentősen csökkent, és ez tovább gyengíti a magyar gazdaság versenyképességét. ABCs

Az innovációról, k+f-ről szóló jogszabályok áttekintése

A k+f, az innováció, a tudománypolitikai tevékenység kormányzati kezelése módjának, szervezeti rendjének vizsgálata

Az akadémiai reform folyamatának elemzése

A lisszaboni folyamat hazai érvényesülésének áttekintése

A tudomány és gazdaság kapcsolatának erősítése

Az innovációról, k+f-ről szóló jogszabályok áttekintése

A k+f, az innováció, a tudománypolitikai tevékenység kormányzati kezelése módjának, szervezeti rendjének vizsgálata

Az akadémiai reform folyamatának elemzése

A lisszaboni folyamat hazai érvényesülésének áttekintése

A tudomány és gazdaság kapcsolatának erősítése-->