Kevesebb az üres állás

Folyamatosan apad az üres álláshelyek száma. Sok pozíció „lábon” elkel, vagyis meg sem kell hirdetniük a cégeknek. A válogatást segíti, hogy a munkaerőpiacon sokan vannak, akik frissen veszítették el a munkájukat.
Az üres álláshelyek száma többek között a feldolgozóiparban és a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás terén működő cégeknél csappant meg. A KSH adatai alapján míg tavaly az első negyedévben több mint 26 000 üres álláshely volt, az év végére alig húszezer maradt. Rosszabb képet mutat a munkaügyi központokhoz bejelentett betöltetlen álláshelyek mérlege. Míg tavaly májusban közel 49 000 pozícióba kerestek a cégek munkaerőt, az idei ötödik hónapban még 36 000 üres poszt sem szerepelt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikájában. Több nagyfoglalkoztató létszámot csökkentett az első öt hónapban, az építő- és a vendéglátóiparban lévő üres álláshelyekre pedig sok cég az új uniós tagországokból, főleg a Romániából érkező vendégmunkásokat veszi fel – indokolja a csökkenést Küzmös László, a GWH Személyzeti Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója.
Elbocsátás valóban bőven volt az idén. A Herendi Porcelánmanufaktúrától például száz, a Zala Bútortól több mint 140, a Magyar Rádiótól 240 főt küldtek el nemrég, de a közszféra több tízezres apadása, a BKV másfél ezres karcsúsítása is riasztó. Ezek önmagukban is növelnék a munkanélküliséget, ám a statisztikák azt mutatják, összességében inkább apad az állástalanok száma. Ennek nem a foglalkoztatás bővülése az oka, hanem az aktivitás csökkenése. Vagyis – javarészt a megszorító csomag miatt – egyre többen vonulnak ki a munkaerőpiacról, így egyszerre csökken a foglalkoztatottak és az állástalanok száma. (Ennek eredőjeként a munkanélküliségi ráta közel háromnegyed éve 7,5 százalék körül stagnál.) A jelenség magyarázata, hogy a megemelt adóknak és járulékoknak „köszönhetően” apadó nettó bér miatt többen távol maradnak a munkakereséstől, másrészt pedig a megemelkedett költségeket kigazdálkodni nem képes cégek elbocsátásokkal reagálnak.
A legfrissebb hírek szerint a Jabil Circuit szombathelyi üzeméből 1070 embert bocsátanak el július végéig, és közel százan kapnak év végéig felmondólevelet a Győri Keksztől. A létszámcsökkentések hátterében többször az áll, hogy az adott cég más országba telepíti a gyártást. Ez volt a helyzet az egri Leoninál is, ahol 330 dolgozó vált munkanélkülivé, mivel a németországi anyavállalat úgy döntött, a nagyszériás termelést Tunéziába helyezi át.
A karcsúsítások során csak azok az elbocsátottak járnak jól, akik hiányszakmában dolgoznak. Szerencsés a helyzet, ha ott szűnnek meg az álláshelyek, ahol a munkaerőpiac felszívja a feleslegessé vált dolgozókat. Küzmös László szerint például az elektronika, az IT területére kell nagyon a munkaerő. Ezt erősítette meg lapunknak Csaposs Noémi is. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke jelezte: ezeken kívül főleg a szolgáltató szektorban vannak üres álláshelyek: a nyelvet beszélő bérszámfejtő vagy a call centeres munkatárs bármikor talál munkát. BR–KI