Az űripartól a városnegyedig – hogyan formálja az űrtechnológia a jövő építészetét?

Az űriparban egy hiba milliárdokba kerülhet – ezért ott mindent előre modelleznek, tesztelnek és szimulálnak. Ugyanez a szemlélet egyre látványosabban jelenik meg az építőiparban is. A Világgazdaság ingatlanpiaci podcastjében, a Négyzetméter Fix 3-ban Németh Rollanddal, a Paulinyi & Partners automatizációs fejlesztési vezetőjével beszélgettünk arról, milyen űripari technológiák és módszerek segíthetik a tervezést, a kivitelezést és az üzemeltetést – a digitális ikertől a műholdas adatokig.

A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube oldalán: 

Az űripari szemlélet a Földön

Az építőiparban az űripari szemlélet egy komplett gondolkodásmódot takar: adatvezérelt tervezés, szigorú projektmenedzsment, körforgásos energiahasználat, helyi anyaghasználat – és minden, ami a hibák minél korábbi kiszűrését támogatja. Roland szerint ebbe illeszkedik a BIM fejlődése is: a hagyományos building information modellen túl ma már digitális ikermodellekről is beszélhetünk, amelyek nemcsak megjelenítik az épület modelljét, hanem előrejelzésre és optimalizálásra is alkalmasak.

Digitális iker

A digitális iker (digital twin) fogalma a NASA Hold-programjáig vezethető vissza. A módszer lényege, hogy a megépítendő eszköz – vagy épület – már a valós kivitelezés előtt megkapja digitálisan az anyagtulajdonságait, gépészeti és energetikai paramétereit, majd szimulációk sorával előre „letapogatják” a kockázatokat. Az építőiparban ez azt jelenti, hogy az épület várható energiafelhasználása, működése és akár a használói mintázatok is előre modellezhetők, így sok olyan hiba megelőzhető, amely csak az üzemeltetés során derülne ki. Roland szerint a költségek leginkább az üzemeltetésnél ugranak meg. Az épületek életciklusköltségeinek jelentős része a működtetési fázisban keletkezik, ezért a „tervezőasztalon” hozott döntések hosszú évekre beárazhatják az energiaigényt és a fenntarthatóságot. 

Műholdak, mikroklíma és 3D-nyomtatás 

Az űripari kapcsolódás a lakóingatlan-fejlesztéseknél is egyre hangsúlyosabbá válik: műholdas adatok segítségével előre becsülhető egy terület mikroklímája és hőszigethatása, így már a tervezésnél kijelölhető, hol érdemes több zöldfelületet, árnyékolást vagy megfelelő gépészetet kialakítani. A nagy léptékű beruházásoknál pedig egyre gyakrabban, az építés követéséhez is rendszeres, felülről érkező adatokra támaszkodnak a kivitelezők. 

Utóbbi nemcsak kisebb alkatrészeknél, hanem hosszabb távon akár épületléptékű elemeknél is új tervezési szabadságot és hatékonyságot ígér.

Az előregyártás mint űrtechnológia

Roland hangsúlyozta, hogy nem érdemes „panelként” elkönyvelni a moduláris technológiákat, mert ma már kontrollált gyári környezetben gyorsabb, pontosabb és jobb minőségű elemek készülhetnek, amelyek a helyszínen hatékonyan szerelhetők. 

A fejlesztői döntés végül mindig ugyanoda fut ki: ha már néhány százalék költség- vagy üzemeltetési megtakarítás elérhető, a technológiai kockázat vállalhatóvá válik.

További érdekes részletek a beszélgetésből:

• Digitális iker és szimuláció (01:53)
• Miért kulcs az üzemeltetés? (3:38)
• Mikroklíma műholdas adatokból (5:45)
• Autonóm kivitelezés: mi jöhet tíz éven belül? (15:32)