Ebből a bajból egyhamar nem lábal ki Németország: a legöregebb a munkaereje az EU-ban
Az Európai Unió tagállamai között Németország munkaereje a legidősebb, a munkavállalók majdnem negyede 55 és 64 éves közötti. A kontinens legnagyobb gazdasága ráadásul egyre kevésbé biztosítja a jólétet az állampolgárainak, több mint 13 millió németet fenyeget a szegénységbe süllyedés veszélye.
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden nyilvánosságra hozott, de nem túl friss adatai szerint 2024-ben 40,9 millió 15 és 64 év közötti ember dolgozott az országban, és a 24 százalékuk, 9,8 millió volt 55 évesnél idősebb – tudósított az adatszolgáltatásról a Deutsche Welle internetes kiadása.
Ez a legmagasabb arány az EU-ban, ahol az átlag 20,1 százalék.
A Németország mögött második helyen álló Olaszországban a dolgozók 23 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba, míg Máltán a legjobb e téren a helyzet, ott az arányuk 11 százalék – emlékeztetett az AFP francia hírügynökség.
A Destatis közleménye szerint az idősebb munkavállalók magas arányát elsősorban az magyarázza, hogy a népesség egyre inkább elöregszik – ez azonban igaz az EU többi tagállamára is.
Németországban azonban a munkavállalók átlagosan később vonulnak nyugdíjba. A Német Nyugdíjbiztosítási Alap adatai szerint az átlagos nyugdíjkorhatár a két évtizeddel ezelőtti 63 évről 2024-re 64,7 évre emelkedett, 2029-re pedig a kötelező korhatár fokozatosan eléri a 67 évet.
Nem bírja a nyomást Németország nyugdíjrendszere
Szakértők és a német kormány is úgy véli ugyanis, hogy a németeknek muszáj lesz hosszabb ideig dolgozniuk, hogy enyhítsék a nyugdíjrendszerre helyezett nyomást. Friedrich Merz kancellár is figyelmeztetett, hogy a német gazdaság nem képes tovább finanszírozni a jelenlegi formájában a jóléti államot.
A jelenlegi német kormány új „aktív nyugdíjazási” programot is bevezetett, hogy
ösztönözze az embereket a munkaerőpiacon maradásra a törvényes nyugdíjkorhatár elérése után is.
A program lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy havi 2000 eurót keressenek nyugdíj mellett adómentesen. Valószínűleg sokan fognak élni ezzel a lehetőséggel, mert egy tavalyi felmérés eredménye szerint a németek csaknem 75 százaléka úgy véli, hogy időskorában nem fogja tudni fenntartani jelenlegi életszínvonalát, mert nem lesz ehhez elég magas a nyugdíja, és emiatt valamivel több, mint felük azt tervezi, hogy nyugdíjasként is dolgozik majd.
Ez nem vicc: Németországban eltörölnék a nyolc órás munkanapot, Merz kancellár kitalálta, mi lépne a helyére – még több autógyár költözik Magyarországra?Friedrich Merz német kancellár munkaerőpiaci forradalmat tervez: kormánya még az idén döntene a rugalmas munkaidő bevezetéséről. A nyolcórás munkanap eltörlése mellett számos érv szól, csakhogy a napi munkaidő megváltozását nem mindenki tudná kezelni, például családi okokból. |
Egyre többen a szegénység küszöbén
Tovább dolgozniuk azért is szükséges lehet, mert a nyugdíjasok egy része megalázó szegénységben él, egyre többen szorulnak segélyre. 2024 első negyedévében szintén a Destatis adatai szerint rekordszámú, 719 330 német nyugdíjas részesült társadalombiztosítási alaptámogatásban, csaknem 35 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.
A Destatis friss jelentése szerint jelenleg
Németország 83,5 milliós népességéből 13,3 millió embert fenyeget a szegénységbe süllyedés veszélye.
Ez a teljes lélekszám 16,1 százaléka, míg az arányuk 2024-ben még 15,5 százalék volt, vagyis érezhetően romlik a helyzet.
Az uniós meghatározás szerint azt fenyegeti a szegénység kockázata, akinek a bevétele a mediánekvivalens jövedelemnek csupán a 60 százalékát éri el. (A mediánekvivalens jövedelem a háztartások méretével és összetételével korrigált jövedelmi skála középső értéke, amely a népesség pontosan felénél magasabb, a másik felénél pedig alacsonyabb.)
Németországban az egyedül élőknél ez a küszöbérték havi 1446, egy két felnőtt és két 14 év alatti gyermekből álló háztartás esetében pedig 3036 euró.
Bizonyos csoportok nagyobb valószínűséggel vannak szegénységveszélyben:
- az egyedül élők (30,9 százalék),
- az egyedülálló szülők háztartásában élők (28,7 százalék),
- a munkanélküliek (64,9 százalék),
- a nyugdíjasok (19,1 százalék).
Súlyosbító körülmény a társadalmi kirekesztődés
Átfogóbb kép bontakozik ki, ha a jövedelem mellett az emberek társadalmi részvételi lehetőségeit is figyelembe veszik, és ebben az esetben 2025-ben Németországban körülbelül 17,6 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye, ami a lakosság 21,2 százalékát jelenti.
Itt nem sok változás történt, az arányuk 2024-ben 21,1 százalék volt.
Az uniós definíció szerint egy személyt akkor tekintenek kitettnek a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés veszélyének, ha a következő három feltétel közül legalább egy teljesül: jövedelme a szegénységi küszöb alatt van, háztartását súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés sújtja, vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban él.
