Növekedés helyett kifizetés: ezért lehetnek vonzók a régiós olajrészvények

2026 elején ismét a fókuszba kerültek a magas részvényesi kifizetést kínáló részvények. Egyre többen érzik úgy, hogy az amerikai technológiai rali kifulladóban van, miközben a szektor árazása buborékközeli szinteken mozog. Ebben a környezetben felértékelődnek azok az iparágak, ahol a hozam döntően nem a növekedésből, hanem a részvényesi kifizetésekből származik. Ezek közé tartozik az olaj- és gázipar is, így a régiós olajrészvények is vonzók.

Az iparágban a növekedési lehetőségek korlátozottak, ezért a befektetők elsősorban osztalékra és részvény-visszavásárlásra számítanak. Emiatt kiemelt jelentősége van az olaj- és gázipari vállalatok tőkeallokációs fegyelmének, amely az elmúlt években az egyik legfontosabb befektetői szemponttá vált. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csak a valóban tőkeköltség feletti megtérülést ígérő projektek valósulnak meg, az ezen felüli szabad cash flow-t pedig a vállalatok részvényesi kifizetésekre fordítják, nem pedig túlzó növekedési álmok kergetésére.

A részvényesi juttatás történhet osztalék vagy részvény-visszavásárlás formájában. Bizonyos joghatóságokban az utóbbi különösen népszerű az előnyösebb adózása miatt, a régiós olajrészvények esetében azonban ez kevéssé reális opció: vagy a tulajdonosi szerkezetet torzítaná, vagy tovább rontaná az amúgy sem túl magas likviditást.

Régiós olajrészvények

2025-ben az olajcégek már mérsékeltebb profitabilitást értek el a 2022-ben kezdődő, mára lecsendesedő energiaársokk után. Komolyabb geopolitikai konfliktus hiányában 2026-ban is nyomott olajárakra számítunk, miközben a gázárakat a rendkívül hideg tél várhatóan csak átmenetileg támogatta. Ennek következtében több vállalat valamelyest visszafoghatja kifizetéseit – elsősorban a rendkívüli osztalékot vagy a részvény-visszavásárlást –, de összességében a részvényesi juttatások továbbra is erősek maradhatnak. Egyes, különösen erős mérleggel rendelkező cégek esetében akár az adósságszint mérsékelt növelése is szóba jöhet annak érdekében, hogy a kifizetések ne csökkenjenek érdemben.

OMV

Az OMV a közép-európai régió egyik meghatározó olaj- és gázipari vállalata. Az elmúlt két évben összesen 5,05 euró osztalékot fizetett részvényenként. A következő osztalékjavaslatát 2025. február 4-én, a negyedik negyedéves eredményekkel együtt teszi közzé, a kifizetés június 11-én várható. Az előző három évben az OMV euróban számolva 10 százalék feletti osztalékhozamot biztosított.

A vállalat nyilvánosan elérhető, jól definiált osztalék- és tőkeallokációs politikával rendelkezik, ami kiszámíthatóbbá teszi a kifizetéseket. Tervei szerint évente az operatív cash flow 20-30 százalékát osztja ki osztalékként, ha a nettó adósságállomány alacsony, és a kifizetés nem veszélyezteti a beruházási programot vagy a stratégiai M&A-projekteket.

Operatív cash flow előrejelzésünk 5,1 milliárd euró (részvényenként 15,5 euró). Legfeljebb 30 százalékos kifizetési ráta mellett ez 4,65 euró per részvény osztalékot implikál, míg egy óvatosabb, 25 százalékos ráta 3,88 eurót eredményezne. Becsült osztalékunk 4,0–4,5 euró között mozog, 4,25 eurós legjobb becsléssel, amely 3,20 euró rendes és 1,05 euró rendkívüli osztalékból áll. Ez 27,4 százalékos kifizetési rátának felel meg, nagyjából összhangban az előző évvel.

OMV Petrom

Az OMV Petrom szintén meghatározó régiós szereplő, amely középtávon jelentős növekedési potenciállal bír a Neptun Deep projekt révén, miközben elkötelezett a versenyképes osztalékfizetés mellett. A vállalat az OMV-hez hasonlóan átlátható osztalékpolitikát folytat: az operatív cash flow 40–70 százalékát tervezi kiosztani, a nettó adósságállomány és a beruházási igények függvényében.

A 2024-es év után részvényenként 0,0644 RON osztalékot fizetett (0,0444 RON alap- és 0,02 RON rendkívüli osztalék). A 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó alaposztalék bejelentése várhatóan február 4-én, a negyedik negyedéves eredményekkel együtt történik, a kifizetés június 8-án esedékes. A rendkívüli osztalékról várhatóan szeptemberben döntenek, a kifizetés a negyedik negyedévben történhet.

Operatív cash flow előrejelzésünk 9,0 milliárd RON (részvényenként 0,144 RON). Teljes osztalékbecslésünk 0,065–0,075 RON között van, 0,07 RON-os középértékkel. Ez 0,0466 RON alap- (plusz 5 százalék év per év) és 0,0234 RON rendkívüli osztalékot jelent, ami 48,5 százalékos kifizetési rátának felel meg. A menedzsment iránymutatása szerint az osztalékfizetés hosszabb távon, 2030-ig átlagosan az operatív cash flow mintegy 50 százaléka lehet.

Fontos megjegyezni, hogy 2024 nem tekinthető különösen erős alapévnek, ha kiszűrjük a bíróság által megítélt kártérítést (mintegy 200 millió RON tőke és hozzávetőleg 600 millió RON kamat). Emellett a Capex-terhelés 2024–2026 között magas marad a Neptun Deep projekt lezárásáig. Ezt követően a beruházási kiadások várhatóan mintegy 40 százalékkal csökkennek, ami érdemi teret nyit az osztaléknövekedés előtt.

Orlen

Az Orlen régiós összevetésben sajátos profillal rendelkezik: eredményének jelentős részét már villamosenergia-termelésből éri el, míg a kutatás-termelési üzletágban túlnyomórészt földgázt termel. A finomítás és petrolkémia – amely a nagy összeolvadás előtt a fő profil volt – ma már kisebb súlyt képvisel.

A vállalat 2035-ig tartó, intenzív beruházási programot hajt végre, amely döntően zöldprojektekre fókuszál, és az operatív cash flow jelentős részét leköti. Ennek ellenére az Orlen igyekszik versenyképes osztalékot fizetni: 2024 után végül 6 PLN osztalékot jelentett be a korábban jelzett 4,5 PLN helyett. Nyilvános osztalékpolitikája alapján legalább 4,5 PLN osztalékot kíván fizetni, amelyet progresszíven emelne.

A jelenlegi Bloomberg-konszenzus 6 PLN részvényenként, de véleményünk szerint ennél valamivel magasabb kifizetés sem zárható ki annak érdekében, hogy a vállalat a régiós versenytársak szintjén maradjon. Egy 7 PLN-es osztalék már érdemben alátámaszthatná a jelenlegi árfolyamot. Bár az operatív cash flow szinte teljes egészét beruházásokra fordítja, az Orlen eladósodottsága elhanyagolható, így van mozgástér az adósság mérsékelt növelésére a beruházási ciklus alatt.

Mol

A közép-európai régió másik kulcsszereplője a Mol. Az elmúlt négy évben kifejezetten magas és versenyképes osztalékot fizetett; legutóbb 275 forintot részvényenként. A vállalat ugyan nem rendelkezik formálisan közzétett osztalékpolitikával, de a menedzsment többször megerősítette elkötelezettségét a versenyképes kifizetések mellett.

2024-ben a Mol 1121 milliárd forint készlethatásokkal tisztított EBITDA-t és 820,5 milliárd forint operatív cash flow-t ért el, amely után a 275 forintos osztalék nagyjából 25 százalékos kifizetési rátát jelentett. Ez összhangban van az OMV szintjével. 2025 első három negyedévében a vállalat már 894 milliárd forint tisztított EBITDA-t és 768 milliárd forint operatív cash flow-t termelt, így nagy valószínűséggel érdemben túlteljesíti a 2024-es évet. Ez indokolhatja a 275–325 forint közötti osztalékot, ami 25–30 százalékos kifizetési rátának felelne meg.

Kockázati tényezőként merül fel a százhalombattai tűz pénzügyi hatása, valamint a NIS esetleges felvásárlásának finanszírozása. A finomító kapacitásának kiesését a biztosító várhatóan kompenzálja, így ez önmagában nem veszélyezteti az osztalékot. A NIS 56 százalékának ára becslésünk szerint 600-750 millió amerikai dollár lehet; a sajtóban megjelent magasabb számok validitása kérdéses. A tranzakció finanszírozására a Molnak bőven van mozgástere, különösen annak fényében, hogy 2025-ben a beruházások várhatóan a terv alatt alakulnak.

Összességében 250–325 forint közötti osztalékra számítunk, 300 forintos középértékkel. A végső döntés az áprilisi közgyűlésen születik meg, a kifizetés várhatóan a nyár folyamán történik.

Összehasonlítás

A régiós vállalatok mellett a nemzetközi olajipari óriások is jelentős részvényesi kifizetéseket kínálnak osztalék és részvény-visszavásárlás formájában. Az általunk nem részletezett cégek esetében az osztalékra a Bloomberg-konszenzust, a visszavásárlásokra pedig vállalati iránymutatásokat és elemzői becsléseket használtunk. A Mol és az OMV versenyképes osztalékot kínál nemzetközi összevetésben is, míg az OMV Petrom esetében a Neptun Deep projekt érdemi növekedési potenciált jelent. Fontos különbség, hogy a nemzetközi nagyvállalatok jellemzően negyedéves osztalékot fizetnek, szemben a régiós cégek éves kifizetési gyakorlatával.