Ráfaragtak a szegények az euró legújabb bevezetésére – amitől féltek, megtörtént: milliókat érint

Két cikket is közöl címlapján a bolgár Novinite az árak alakulásáról januárban, amikor az eurózóna legújabb tagja bevezette az egységes valutát. Az egyik arról szól, hogy az euró bevezetése első hónapjában mérséklődött az infláció. A másik azt nézte meg, hogy a legszegényebb bolgárok fogyasztását tükröző kosár ára hogy alakult, és ebből meg az látszik: megtörtént, amitől a tavaly az euró ellen tüntető tízezrek tartottak az európai uniós tagországban. Amelynek nyolc hete csak ügyvivő kormánya van, miután a demonstrációk hatására decemberben a kabinet lemondott. 

Három euróval drágább lett a fogyasztói kosár januárban – számol be a második cikk.

Az euró bevezetése: az élelmiszerkosár hirtelen megdrágult 1,4 millió bolgár számára

A 27 alapvető élelmiszercikkből összeállított kosár most 56 euróba (21 280 forintba) kerül, ebből könnyen kiszámolható, hogy egy csapásra 5,6 százalékos drágulást okozott az euró bevezetése.

A tájékoztatást az euró bevezetését felügyelő koordinációs központ adta ki az első héten, amikor a tranzakciók már kizárólag az új pénznemben zajlanak (a leva már nem használható, forgalomban lévő mennyiségének 75 százalékát már be is vonták). A tejtermékeknél tapasztalták a legnagyobb emelkedést, különösen a sajt, a félkemény sajt és a vaj esetében. Az összességében 1,50 eurós egyheti emelkedést nagyrészt a gyümölcs- és zöldségárak növekedése okozta. 

az olyan jogsértésekre összpontosítva, mint a hibás árfolyamátváltás és az indokolatlan áremelések, és a Nemzeti Adóhivatal eddig közel 193 ezer euró összegű bírságot szabott ki. 

Hány ember életét nehezítette meg az euró, erről nem szól a hír, mindenesetre a legutolsó, 2024-es ismert éves összesítés szerint a bolgár népesség 21,7 százaléka volt a nyomorküszöb alatt: a kosár vélhetően az ő életkörülményeiket tükrözi. Ez 1,4 millió embert jelent.

Az uniós árindex másik világba csöppent át: a bolgároknak marad a megérzés

Ha az előzetes hivatalos statisztikai inflációs adatokról szóló másik cikket olvassuk, tulajdonképp azt látjuk, mintha javult volna a helyzet. 

A Nemzeti Statisztikai Intézet előzetes adatai alapján az éves infláció az euróbelépés hónapjában 3,6 százalékra mérséklődhetett a decemberi 5 százalékról. Bizonyos árak még csökkentek is decemberhez képest: a ruházati és lábbeli termékek ára előreláthatóan 4 százalékkal csökken, míg az információs és kommunikációs szolgáltatások költségei 0,3 százalékkal.

Még szebb képet mutatnak a harmonizált inflációs számok, amelyeket az Eurostat használ, összehasonlíthatók a többi EU-tagország mutatóival, és amelyek alapján tavaly tavaszi döntéssel beengedték Bulgáriát az euróövezetbe, habár a Brüsszel megrendelte Eurobarometer felmérés szerint lakosságának többsége ellenezte a leva leváltását.

A harmonizált indexek szerint 0,6 lehetett januárban a havi áremelkedés, az éves árváltozás azonban csak 2,3 százalék.

Tud még fokozódni a zavar

Láthatjuk, az átlagra és EU-sztenderdre szabott 2,3 százalék messze nem 5,6 százalék. Hogy zavarunk fokozódjék: a harmonizált adatsoron belül is van egy úgynevezett kis fogyasztói kosár – amely a legalacsonyabb jövedelmű háztartások alsó 20 százalékának kiadásait tükrözi –, és ez a havi inflációt 0,6 százalékra, az élelmiszerét 0,9-re, az éves inflációt pedig körülbelül 3 százalékra becsüli.

 Meggyőzi-e őket a harmonizált árindex, majd kiderül.

A Novinite angol nyelvű lapot főleg hozzánk hasonló külföldiek, helyi expatok, diplomaták, üzletemberek olvassák. Megnéztük a nagy bolgár nyelvű lapokat, az euró nem tűnt fel fő témaként. Kiemelten több helyütt feltűnik a legnagyobb parlamenti párt, a GERB vezetője, Bojko Boriszov adta interjú, de ő inkább a kormányzás helyreállításának nehézségeiről beszélt.