BUX 51,238.31
-0.17%
BUMIX 4,145.28
-0.32%
CETOP20 2,361.1
0.00%
OTP 17,060
-0.47%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
+4.93%
-0.26%
-2.00%
ZWACK 16,400
-0.61%
0.00%
ANY 1,530
0.00%
RABA 1,280
-0.78%
0.00%
+0.36%
0.00%
-2.03%
-0.23%
+1.03%
-0.73%
-0.51%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
+0.45%
MOL 2,634
+0.53%
-1.69%
ALTEO 2,150
+0.47%
0.00%
+0.42%
EHEP 1,540
0.00%
0.00%
+0.62%
MKB 1,972
0.00%
+2.35%
+0.85%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
-0.51%
+3.48%
0.00%
-4.70%
0.00%
-3.85%
NUTEX 15.18
+1.47%
GOPD 12,700
+5.83%
OXOTH 4,600
+3.93%
-1.92%
NAP 1,095
+3.40%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Év végéig szakmai földpaktum?

Az év végéig szakmai konszenzust kell kialakítani a termőföld-vásárlási szabályok megváltoztatására – nyilatkozott lapunknak Gráf József agrárminiszter. Ennek érdekében az FVM intenzív tárgyalásokat kíván kezdeni az ágazati szervezetekkel. A miniszter – utalva az ötpárti egyeztetésekről szóló közelmúltbeli elképzelésekre – leszögezte: a jelentős nézeteltérések miatt kizárt, hogy földszerzési kérdésekben politikai megállapodás jöhessen létre, ezért kell törekedni szakmai megoldásokra. Ha ez utóbbiak az idén megszületnének, az agrártárca, illetve a kormány felvállalná, hogy jövőre törvénymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek – jelentette ki Gráf József.

A gondot ma az okozza, hogy 2011-ben lejár az uniós állampolgárok magyarországi földvásárlását tiltó derogáció, miközben a hazai földpiac továbbra is pang a vásárlási korlátozások miatt. (Mint ismert, a földtörvény csak belföldi természetes személyek földszerzését engedi meg.) A mai szabályozás mellett nem lehet végrehajtani számos birtokpolitikai feladatot, és a földárak sem közelítenek az uniós szinthez. (A 450–550 ezer forintos hektáronkénti mostani árak továbbra is többszörös – három–tízszeres – különbséget takarnak.) Ha a következő években nem történik semmi, 2011-től a tőkeerős külföldi magánszemélyek megjelennek a magyar földpiacon, és az árkiegyenlítődésig ők szerzik meg a forgalomképes termőterületeket.

A tárcavezető szerint az egyik tárgyalási alap az lehetne, hogy az állattenyésztéssel foglalkozó hazai jogi személyek vehessenek földet a következő években. Nonszensznek tartja ugyanis, hogy számos állatartó cégnek ma nincs takarmánytermelő területe, és ez rontja gazdálkodási hatékonyságukat. Hozzátette: meg kellene határozni, hogy egy-egy társaságnak állatlétszámához mérten mennyi földre van szüksége, és e terület megvásárlását lenne szükséges engedélyezni. Cserébe a vevőknek kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy állatállományukat hosszú távon is megtartják. E megoldás ugyanakkor nem zárná ki azt, hogy külföldi tulajdonban lévő, nálunk bejegyzett állattartó jogi személyek is földtulajdonhoz jussanak. Így azonban – érvelt az agrárminiszter – a vásárlási lehetőség ellenőrizhető és rendkívül korlátozott lenne a számukra.

Szélesebb kört érintő másik lehetőségként az jöhetne szóba, hogy a belföldi jogi személyek tulajdonosai, tagjai és alkalmazottai vehessenek – magánszemélyként – területeket. A hatályos földtörvény erre a piaci ügyletekben ma is lehetőséget nyújt, de e kört a tárca vezetője szerint az állami területek eladásakor is előnyben kellene részesíteni (és e megoldással nem nyílna vételi lehetőség a jogi személyek számára).

A tulajdonosok-alkalmazottak birtokpolitikai célú megkülönböztetése azért is fontos lehet, mert ez esetben kamattámogatás lenne számukra folyósítható a vásárlásokhoz, fejlesztésekhez felvett 15-20 éves futamidejű hitelekhez. Gráf József hozzátette: az agrárszféra pénzhez jutását általában is könnyítené, ha a bankok biztonságot látnának a földhitelezésben. Ezért úgy véli, harmadik változtatásként a földtörvényben rögzített húszéves mai maximális haszonbérleti időt 40-50 esztendőre kellene növelni.

Az egyeztetések során bármilyen más értelmes szakmai javaslatot is hajlandó fontolóra venni az FVM – szögezte le. Mint ismert, korábban a szakmai tárgyalásokat is akadályozta, hogy a társas vállalkozásokat képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és a Magyar Agrárkamara a belföldi jogi személyek széles körű földvásárlása mellett szállt síkra, míg a Fidesz-közelinek mondott, magángazdákat tömörítő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége erőteljesen tiltakozott e szabályozási módosítás ellen.

Lehetséges megoldások

Az állattenyésztéssel foglalkozó hazai jogi személyek vehetnének földet a következő években

A belföldi jogi személyek tulajdonosai, tagjai és alkalmazottai vehetnének – magánszemélyként – területeket

A földtörvényben rögzített húszéves mai maximális haszonbérleti időt 40-50 esztendőre növelnék

A belföldi jogi személyek tulajdonosai, tagjai és alkalmazottai vehetnének – magánszemélyként – területeket

A földtörvényben rögzített húszéves mai maximális haszonbérleti időt 40-50 esztendőre növelnék-->

Kapcsolódó cikkek