GDP-növekedés: eltérő előrejelzések

Az előrejelzések átlagosan 3-3,1 százalékos növekedést várnak a jövő évre; azonban a hasonló prognózisok mögött is különböző feltevések, megfontolások állnak.

 

A legtöbben annak ellenére optimistábbak a PM-nél, hogy a tárca továbbra is gyors, 12 százalékos exportnövekedést vár, a kivitel pedig jövőre is a növekedés legmeghatározóbb tényezője lesz. Mivel a főbb ágazatokra vonatkozóan nincsenek igazán komoly különbségek, vélhetően a közszféra kibocsátásának további gyors csökkentésével számol a kormány. Keresleti oldalon a legjelentősebb szórást a beruházási aktivitásra vonatkozó előrejelzések mutatják: a Kopint-Tárki pénteki jelentése például 3 százalékkal számol, miközben a GKI tegnapi prognózisa 8 százalékos éves növekedést sem tart kizártnak. A GKI szerint az EU-pénzek felhasználása többszörösére gyorsulhat jövőre, és ez dobhatja meg a bruttó állóeszköz-felhasználási statisztikát. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor az EU-pénzek beáramlása csak a jövő év második felében indulhat meg, ráadásul a beruházási statisztikát csak néhány ágazatban (környezetvédelem, vízgazdálkodás) fogja érdemlegesen javítani.

 

A kedvező külső körülmények fennmaradását illetően nincs igazi véleménykülönbség. Bár lényegében mindenki egyetért: a világgazdasági konjunktúra túljutott csúcspontján, fő exportpiacaink dinamikusak maradhatnak. Az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válságot illetően ki szokás emelni: Magyarországot nem érintette lényegesen a krízis. A subprime lufi kidurannásának igazi hazai hatásait csak az év végére, jövő év elejére tudjuk megfelelően megítélni – teszik hozzá az óvatosabb elemzők. Az biztos, a stabilizáló csomag tavaly megkezdett végrehajtása megvédte Magyarországot a kockázati prémiumok emelkedésének legkellemetlenebb következményeitől. A válság miatt azonban a nemzetközi piacok kiszámíthatatlanabbak lettek, így az általános optimizmus ellenére gyorsabb világgazdasági lanyhulás is elképzelhető – emelik ki a GKI-nél és a Kopint-Tárkinál.

Minden előrejelzés a fogyasztói árak alakulását tekinti a fő középtávú kockázati tényezőnek. Az ezzel kapcsolatos bizonytalanságot jól jelzi, hogy a Reuters elemzői várakozásainak átlaga mindössze egy hónap alatt – augusztustól szeptemberig – fél százalékponttal, 4,3 százalékra ugrott. Jelenleg az intézetek többsége 4,5 százalék körüli átlagos fogyasztóiár-növekedéssel számol. Bár a magas idei bázis közvetve akár segíthet is a jövő évi számokon, az agrárárak világpiaci ugrása valószínűleg nem ideiglenes, ebben az ágazatban nem várható árcsökkenés. Az elsősorban India és Kína növekedése által generált hatalmas élelmiszer- és nyersanyagszükséglet jövőre is magasan tartja majd az árakat, így – az importárak miatt – itthon sincs esély az infláció vártnál gyorsabb csökkenésére. Az MNB ugyan augusztusban még azt jelezte, hogy a drágulás 2009 elejére 3 százalék alá csökkenhet, ezt azonban már nagyon kevés elemző tartja reálisnak. Ez azt jelenti, hogy a magyar euróbevezetés dátuma legalább 2012-ig kitolódik.