Brit példa a távközlésben

Szabályozás. Az Európai Unió távközlési biztosa egy hónapja tett javaslatot az ágazat szabályozásának reformjára. Ennek legfontosabb célja a verseny élénkítése lenne, eszközként pedig a cégek funkcionális szétválasztásának lehetősége is felmerült a távközlési infrastruktúra működtetése és a szolgáltatások nyújtása mentén. Viviane Reding nem írna elő általános szétválasztási kötelezettséget, az erről szóló döntést a tagállami felügyeletek jogkörébe utalná (VG, 2007. november 13., 5. o.).

Az infrastruktúrához való hozzáférés „funkcionális” (vagyis a tulajdoni viszonyokat nem érintő) elválasztása egy szolgáltató többi részétől a biztos szerint a brit példa alapján élénkítheti a versenyt. Nagy-Britanniában a BT Group 2005-ben tette meg ezt a lépést, és azóta az ottani távközlési felügyelet adatai szerint a háztartások havi távközlési kiadásai 20 százalékkal csökkentek. A funkcionális szétválasztás kritikusai többször hangoztatták, hogy egy ilyen lépés eltántoríthatja a nagy szolgáltatókat attól, hogy új generációs hálózatba fektessenek, hiszen a szétválasztás költséges. Reding viszont a brit példát abból a szempontból is sikertörténetnek tartja, hogy a funkcionális szétválasztás óta megduplázódtak a széles sávú hálózatok kiépítésébe való befektetések.

A Magyarországon 1999 óta jelen lévő és jelenleg több mint 250 embert alkalmazó brit társaság örül a saját példájára hivatkozó uniós terveknek, ám nem gondolja, hogy a verseny élénkítésének ez lenne az egyedüli, minden európai országban alkalmazandó eszköze – mondta el lapunknak Orbán Miklós, a BT Global Services regionális szabályozási igazgatója. A fő cél szerinte az infrastruktúrához való egyenlő feltételekkel biztosított hozzáférés. Ha az ilyen helyzeteket a meglévő szabályozási eszközökkel – mint amilyen a diszkrimináció tilalmának érvényesítése vagy a számviteli elválasztásra vonatkozó előírások – nem sikerül eredményesen megoldani, valóban szükség lehet új eszközök felkutatására. Ezek egyike lehet a funkcionális szétválasztás. Ezt viszont egy komoly elemzésnek kellene megelőznie, többek között arról, hogy az egyes piacokon mennyire van valós, intenzív verseny, és mennyit változtak a piaci részesedések. Orbán szerint az uniós kezdeményezések alapját amúgy az európai távközlési szektor lemaradásával kapcsolatos félelmek is adják, hiszen az Egyesült Államokat a valóban egységes távközlési piaca versenyképesebbé teszi.

A BT-nél megvalósított szétválasztás eredményeként a cég négy funkciója különült el egymástól: a nagy-, a kiskereskedelem, a hálózati infrastruktúrához való hozzáférés, illetve a nemzetközi szolgáltatások. Mint Orbán Miklós elmondta, a gyakorlatban ez többek között a számítógépes rendszerek teljes szétválasztását is jelenti, valamint azt, hogy az alkalmazottaknak kizárólag a saját részlegük eredményeit kell szem előtt tartaniuk. Más részlegen dolgozó kollégáikat csak úgy kereshetik meg, mint bármilyen más angol szolgáltató. „Mintha nem is egy cégnél dolgoznánk” – mondta.

A szétválasztás kritikusai gyakran hangoztatják, hogy az csökkenti a nagy szolgáltatók értékét is. Orbán szerint ez nincs így, és ezt jól mutatja a BT részvényindexe is az elmúlt két évben. A funkcionális szétválasztás egyszerűen azt teszi könnyebbé, mondta, hogy csak azt szabályozzák, amit kell; a funkcionálisan elválasztott többi részleg pedig a hatósági szabályozástól függetlenül működhet.

A szabályozási környezetben Magyarországon is szükség lenne változásokra, bár hazánk a térség talán legjobban szabályozott piaca – véli Orbán. A szakember a problémák között a jogviták, ezen belül is a szabályozó hatósági döntések felülvizsgálatának lassúságát említette. A most zajló piaci „centralizációs” folyamatot sem tartja szerencsésnek, mert nem jó, hogy évről évre csökken a szolgáltatók száma. VG

A cég legfontosabb ügyfelei közé tartozik Magyarországon az Unilever, az InBev, a Honeywell, a Malév és az E.On.

A cég legfontosabb ügyfelei közé tartozik Magyarországon az Unilever, az InBev, a Honeywell, a Malév és az E.On.-->