Itt a EU-s ultimátum: pontosan kiderült, mit vennének el a magyaroktól is, hogy Ukrajnába öntsék a százmilliárdokat
A kormány a múlt szerdai ülésén meghallgatta az európai uniós ügyekért felelős miniszter jelentését Ukrajna finanszírozási szükségleteiről és ezzel összefüggésben azokról az intézkedésekről, amelyeket az Európai Unió Magyarországtól bevezetni követel. A jelentés írásban is elkészült, szerdán a kormány nyilvánosságra is hozta.
Orbán Viktor közölte, hogy 800 milliárd dollárt akar az Európai Unió Ukrajnára költeni tíz év alatt. A miniszterelnök azt is írta, hogy ennek érdekében Brüsszel elvenné
- a 13.
- és 14. havi nyugdíjat,
- az otthonteremtési támogatásokat,
- a CSOK-ot,
- a rezsicsökkentést,
- az egykulcsos jövedelemadót,
- a munkáshitelt,
- az édesanyáknak,
- a fiataloknak, illetve
- a családoknak járó adókedvezményeket.
A Magyar Nemzet cikke szerint az Európai Unió és tagállamai 2022. február óta 193,3 milliárd eurót fizettek ki Ukrajnának. Ez az összeg katonai, pénzügyi, humanitárius és menekültügyi támogatásokat foglal magában.
Az Ukrajna finanszírozására eddig fordított 193,3 milliárd euró a következőképpen oszlik meg:
- Uniós katonai támogatás: 63,3 milliárd euró
- Uniós pénzügyi, gazdasági és humanitárius támogatás: 51,6 milliárd euró
- Hitelek és vissza nem térítendő pénzügyi támogatások az Ukrajna-eszköz (Ukraine Facility) keretében: 36,67 milliárd euró
- Ukrán menekültek ellátása az unióban: 17 milliárd euró
- Hitelek és vissza nem térítendő pénzügyi támogatások a tagállamoktól: 15 milliárd euró
- A lefoglalt orosz vagyon Ukrajnának átadott kamatai: 3,7 milliárd euró
A jelentésből kiderül az is, hogy egy 2025. december végi uniós döntés értelmében az EU további 90 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának 2026–2027-re. Az EU az ehhez szükséges forrásokat a nemzetközi pénzpiacokról veszi fel hitelként.
A tranzakciót az úgynevezett Multiannual Financial Framework – MFF biztosítja, ami az Európai Unió többéves pénzügyi keretén belüli „mozgásteret” vagy „maradék kapacitást” jelenti, vagyis az utolsó „filléreket” is erre a célra használják. Ebben a konstrukcióban Magyarország, Csehország és Szlovákia nem vesz részt, elzárkóztak ennek támogatásától.
A makropénzügyi támogatás paramétereire vonatkozóan csak az EU25-ös szöveg ad támpontokat. Eszerint a támogatást Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie, ha Oroszországtól kártérítést kap, és addig az orosz vagyon befagyasztása is fennmarad. A kamatterhekre vonatkozóan eddig csak Friedrich Merz német kancellár nyilatkozata ismert, aki „kamatmentes” ukrán hitelről beszélt.
A katonai finanszírozás megoldására eddig nem született javaslat. Az EU számára az európai békekeret a katonai finanszírozás természetes csatornája, a befagyasztott orosz vagyon hozamának jelentős részét is ide csatornázták be. Ennek felhasználása a magyar vétó miatt azonban eddig jogilag vitatott volt.
Brüsszel és a tömegmegmaradás tétele: rossz ötlet nem vész el
A dokumentumból az is kiderült, hogy a befagyasztott orosz vagyon közvetlen felhasználásával megvalósuló „jóvátételi hitel” sem került le a napirendről. Az Európai Parlament részéről támogató döntés várható 2026 januárjában. Kérdéses, hogy ez elegendő-e a tanácsban megrekedt folyamat továbblendítéséhez.
Mindent összevetve Ukrajna valószínű tényleges és teljes részesedése a következő MFF-ből a tervezet szerint nagyságrendileg 360 milliárd euró felett alakulhat.
A cikk szerint az Európai Unió eddig
193,3 milliárd euró összegű támogatással és 90 milliárd euró összegű hitel felvételével biztosította Ukrajna szakadatlan pénzügyi és katonai támogatását, jelentősen megterhelve ezzel az unió költségvetését.
Ukrajna ezenfelül további 800 milliárd dollár igényt fogalmaz meg az Európai Unióval szemben, mely kiegészül az uniós költségvetési javaslatcsomagban előirányzott százmilliárd euró, Ukrajna számára nyújtandó forrásokkal.
