A harmadik Gyurcsány-kormány

A 2006-ban elhatározott menetrend szerint igyekszik folytatni a kormányzást az SZDSZ távozását követően is a miniszterelnök – többek között ez derül ki a kormányátalakításból. A ciklus indításánál ugyanis az volt az elképzelés, hogy a „megszorításokat”, a „feketelevest” 2006–2007-ben, az első két évben kell meglépnie a kormánynak, majd következhetnek a „könnyebb évek”, vége lesz a „sanyargatásnak”, s a fejlesztési, uniós pénzek felpörgetik a gazdaságot. Ennek jegyében erősítené meg a gazdasági tárcát Gyurcsány Ferenc: gazdaságfejlesztés, területi-regionális fejlesztés, uniós fejlesztéspolitika került az új Nemzeti Fejlesztési Gazdasági Minisztériumhoz. A kormányfő két új posztra tett javaslatot: egy új tárca nélküli miniszterire s egy új miniszterire. E lépések mellett Gyurcsány „feltöltötte” a volt liberális tárcák vezetését, „belenyúlt” az MSZP szervezetébe, s hat új minisztert nevez ki, új arcokat, fiatalokat és civileket, s egy pluszszavazatként egy független képviselőt von be a kabinetbe. A kormányfő igyekezett a szocialista frakció tagjaiból választva a képviselőcsoportban támogatást szerezni, szakértőkkel a „szakértői kormány”, a társadalmi párbeszéd üzenetét erősíteni, illetve gyengíteni az MSZP elnökségét.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot Bajnai Gordon vezeti majd, ezt a tárcát a mai gazdasági, valamint az önkormányzati tárcából „tették öszsze”. Gyurcsány a tudomány, a kutatás-fejlesztés irányítására tárca nélküli miniszternek nevezi ki Molnár Károlyt, aki jelenleg a BME rektora. A mai GKM egy részét viszi tovább Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumként Szabó Pál – aki a Magyar Postától jött –, s mellette lesz államtitkár Puch László (aki információink szerint ezzel lemond az MSZP pénztárnoki posztjáról). A „megtisztult” Önkormányzati Minisztériumot a független képviselő, Gyenesei István vezeti majd, s az OEP főigazgatója, Székely Tamás lesz az új egészségügyi miniszter (Vojnik Mária, a szocialisták egészségpolitikusa lesz az államtitkára). A környezetvédelmi tárcát Szabó Imre viszi majd, aki jelenleg a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, szocialista parlamenti képviselő, e tárcánál államtitkár lesz a szocialista Oláh Lajos. Új vezetőt kap a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Szűcs Erika parlamenti képviselő személyében, a leköszönő Lamperth Mónika az MSZP operatív irányításáért felel majd, s ő lesz a vezetője a szocialista Táncsics Alapítványnak is Baja Ferenc helyett. (Utóbbi az informatikai kormánybiztosságot megtartja). Vélhetően – Németh Imre kivételével – lesz kormányzati „állása” a mai FIT-tagoknak (Burány Sándornak és Kolber Istvánnak). A szociális minisztériumban a szocialista képviselő, Korózs Lajos is államtitkári posztot kap.

A miniszterelnök tegnap reggel az SZDSZ-frakciónál járt, ahol kiderült: a koalícióból kilépő liberális párt – az előzetes információk szerint bár számos kritikát megfogalmazott a tervezett kormányátalakításról – megszavazza a szerkezeti átalakításhoz szükséges törvénymódosítást. A törvényt leghamarabb két-három hét múlva fogadhatja el a parlament, addig a mai szervezet szerint tesznek esküt az új miniszterek május 5-én, Gyenesei István május közepe után, a jogszabály-módosítással csatlakozhat a csapathoz. Az új államtitkárokat május 1-jével nevezik majd ki. A miniszterelnök elmondta még, a következő hetek feladata lesz, hogy a liberális párttal együtt kidolgozzák a lehetséges együttműködés intézményi feltételeit; szerinte átlátható folyamat kell. TE

A Fidesz szerint az elmúlt hat év koalíciós kormányzása alatt Magyarország éllovasból, sereghajtó lett Európában. Navracsics

Tibor csatlakozva az MDF-hez, azt mondta: a miniszterelnök kérjen bizalmi szavazást önmaga ellen, legyen világos, hogy az SZDSZ támogatja-e az „összetákolt kormányát, vagy pedig nem”.

Az SZDSZ békével távozik a koalícióból, csendes elválást akar – mondta Kóka János. A liberális pártelnök közölte: a frakció nem fog dacból nemmel szavazni, nem akarja csak azért is megbuktatni a kisebbségi szocialista kormányt. A liberális miniszterek lemondó nyilatkozatait már postázták az államfőnek és a miniszterelnöknek.

A Fidesz szerint az elmúlt hat év koalíciós kormányzása alatt Magyarország éllovasból, sereghajtó lett Európában. Navracsics

Tibor csatlakozva az MDF-hez, azt mondta: a miniszterelnök kérjen bizalmi szavazást önmaga ellen, legyen világos, hogy az SZDSZ támogatja-e az „összetákolt kormányát, vagy pedig nem”.

Az SZDSZ békével távozik a koalícióból, csendes elválást akar – mondta Kóka János. A liberális pártelnök közölte: a frakció nem fog dacból nemmel szavazni, nem akarja csak azért is megbuktatni a kisebbségi szocialista kormányt. A liberális miniszterek lemondó nyilatkozatait már postázták az államfőnek és a miniszterelnöknek. Új és régi–új miniszter lehet Szűcs Erika. Szociális és munkaügyi. „Azt gondolom, nem a személyem a lényeg a kinevezésben, hanem az a fajta szemlélet, amelyet a foglalkoztatáspolitika, a szociális ügyek terén képviselek és vallok. Több évtized alatt összegyűlt ismeret, különböző területeken szerzett tudás és főleg élettapasztalat segíti majd a munkámat. Tudom jól, hogy sokfajta területtel kell foglalkoznom, különböző szándékokat, érdekeket szükséges figyelembe vennem. A közvélemény által korábban már megismert, a szaktárca által készített Út a munkához című programot továbbviszem, illetve több új kezdeményezésen is gondolkodom. A következő egy hétben azonban a meghallgatásomra fogok komolyan készülni. A jelenlegi munkámat nagyon szeretem, de nem vihetem párhuzamosan a két feladatot, hisz mindkettő egész embert kíván, így Miskolcnak biztos, hogy új alpolgármestere lesz.”

Gyenesei István. Önkormányzati . „A minisztérium jövőbeni terveiről, az esetleg szóba kerülő változásokról jelenleg még nem áll módomban nyilatkozni. Annyit azonban előrebocsáthatok: a magyar társadalom szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy miként működnek az önkormányzatok. Ha élhető közeget teremtenek a területükön élők számára, akkor megfelelnek az elvárásoknak, ha csak részben, akkor kevésbé. Én azt tekintem első számú feladatomnak, hogy ebben a munkában segítsem őket, teljesen függetlenül a politikai hovatartozásuktól. Az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági problémáira gyógyír lehet, hogy enyhítjük azokat a kötöttségeket, előírásokat, amelyek következtében újabb és újabb feladatokat kapnak. Ezek finanszírozása ugyanis egyre nagyobb terhet ró rájuk. A megye kontra régió ügyben pedig az a véleményem, hogy mindkettőre szükség lehet.”

Szabó Imre. Környezetvédelmi. „Csak a jövő heti meghallgatásom után nyilatkozom a sajtónak” – közölte lapunkkal a miniszterjelölt. A szocialista parlamenti képviselő – akit 2006-ban a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács újjáalakulásakor ismét annak elnökévé választottak – 1987–2003-ig a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára volt, e szövetség elnökének választották meg tavaly. Az MSZP-ben a környezetvédelmi tagozatot vezette 1996–2006 között, 1990–98-ban pedig az Ezredforduló Alapítvány kurátora, az ökoprojekt vezetője volt. 1996–2000 között a Wesselényi Miklós Ifjúsági és Szabadidősport és Egészséges Életmód Közalapítvány elnökeként tevékenykedett. A tanári, labdarúgó-edzői végzettségű politikus önéletrajza szerint kedvenc időtöltése a természetjárás, a kerékpározás, a kalandsportok, a tenisz, az utazás, az irodalom-, történelemtudomány tanulmányozása.

Székely Tamás. Egészségügyi. „Van egy olyan szegmense az egészségügynek, amelyben otthon érzem magam, hiszen régóta foglalkozom vele; ez az egészségfinanszírozás és a biztosítási rendszer. Ám – ha megkapom a miniszteri kinevezést – lesznek új feladatok, újdonságok a számomra. Ezek között vannak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz tartozó területek vagy az élelmiszer-biztonság, amelyekkel ezután kell megismerkednem, és szeretném, ha ez minél előbb meg is történne. Lényegesnek tartom, hogy közel kétheti tárgyalássorozat után ma megköthetjük a megállapodást a Magyar Orvosi Kamarával a háziorvosi és a járóbeteg-szakellátás finanszírozásának rövid és hosszabb távú megváltoztatásáról. Ennek megvalósításával javulhat a praxisok anyagi helyzete, vonzóbbá és színvonalasabbá válhat a gyógyítás az alapellátásban.”

Molnár Károly. Tudománypolitikai, kutatás-fejlesztési. „A tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés, az innováció Magyarország erősségének számít. Jelenleg azonban ezekkel a területekkel gyakorlatilag az összes minisztérium foglalkozik. Ezért jó elképzelésnek tűnik, hogy ezeket a tevékenységeket koncentráljuk, hiszen akkor a mostaninál hatékonyabbá válhatnak. Márpedig az nem kérdés, hogy hazánk gazdasági fejlődését döntően meghatározza, milyen a tudományos élete, miként viszonyul a kutatáshoz, fejlesztéshez, innovációhoz. Én hosszú ideig kutatóként foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel, jelenleg pedig egy olyan egyetemnek vagyok a rektora, amely kiemelkedő teljesítményt nyújt mindebben. Ezért úgy gondolom, kellő tapasztalattal és rálátással végezhetem a feladatomat. A részletes elképzeléseimet természetesen a bizottsági meghallgatásomon fejtem ki.”

Bajnai Gordon. Nemzeti fejlesztési és gazdasági . „Az elmúlt tizennyolc évben sok keserűség árán már megtanulhattuk, hogy gazdasági egyensúly és stabilitás nélkül nincs fejlődés. Ennek helyreállításáért küzd az ország. A soron következő feladat a növekedés és a munkahelyteremtés, ehhez vállalkozóbarát és munkára ösztönző gazdasági környezetre van szükség. Olyan gazdasági stratégia kell, amelynek megvalósításában egyaránt részt vállalnak a gazdasági, tudományos, civil és természetesen a politikai szféra szereplői is. Ezért rendkívül fontos a párbeszéd, a partnerség és az együttműködés; meggyőződésem, hogy minden fejlesztés, modernizáció sikere ezen áll vagy bukik. Partnernek tekintünk mindenkit, aki munkahelyet akar létrehozni, fenntartani, vagy aki a tisztességes munkából szeretne megélni. Velük együttműködésben teremthetjük meg a versenyképes, modern, európai Magyarországot.”

Szabó Pál. Közlekedési és hírközlési, energetikai. Közgazdász, címzetes egyetemi docens. Pályafutását 1970-ben, az állami külkereskedelmi ágazatban kezdte. A Hungalu Rt. vezérigazgatójaként egyik kidolgozója volt a tartós válságban lévő alumíniumipar magánosításának. 1996-ban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójának nevezték ki. Tevékenysége idején a magyar állami vagyon magánosítása, illetve kezelése szakmai körökben elismerten zajlott. Az 1998-as kormányváltás után saját vállalkozást alapított, amely befektetésekhez és hitelszervezéshez kapcsolódó tanácsadói tevékenységet folytatott. 2001-től az Ápisz Kereskedelmi Rt. elnök-vezérigazgatója volt. 2002 óta a Magyar Posta Rt. (Zrt.) vezérigazgatója. Külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített felsőfokú állami nyelvvizsgája van orosz, angol, német és francia nyelvből.-->