Erőteljes bérnövekedés

Tovább növekedtek a bérek, egyre erősebb a keresleti inflációtól való félelem, ez további kamatemelésekhez vezethet. Szakértők szerint reális veszély az ár-bér spirál kialakulása, és erre a kormányzat előre hozott keresetkompenzációs lépése is ráerősít.

A bruttó átlagbérek áprilisban összességében 7,5, a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a KSH. Az év elejétől számított átlagos reálkereset 0,1 százalékkal emelkedett a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva, ez a mutató 2006 decemberében volt utoljára a pozitív tartományban.

A versenyszférában dolgozók bruttó keresete 10,7 százalékkal lett magasabb, a havi rendszeres munkajövedelem pedig 8,1-del. Szakértők szerint utóbbi mutatja a valós béremelkedési ütemet.

A keresetekkel együtt megjelentek az alkalmazotti adatok is. Miközben a versenyszektorban alig változott a létszám, a költségvetésiben éves szinten 4,5 százalékkal csökkent. Utóbbi szférában az első hónapokban már enyhe létszámemelkedés volt, de az alig 730 ezer fő még mindig jó százezerrel kevesebb a néhány évvel ezelőtti csúcsnál.

Biztosra vehető, hogy legalább 9, de akár 9,5 százalékig is emelheti a jegybank az alapkamatot, reális veszélynek látszik ugyanis az ár-bér spirál kialakulása – mondta Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. A cégek igyekeznek kigazdálkodni a megemelkedett bérköltségeket, de azt csak az árak emelésével tudják megvalósítani, emiatt egy rossz nominális pályára kerülhet a gazdaság. A költségvetési szféra is jócskán hozzájárul ehhez. Egyrészt a hatósági árakat is minden esztendőben jelentősen emeli, másrészt az állami dolgozók bérét is, pedig egy visszafogottabb év eleji drágítás jó üzenetet jelentene a magánszektor részére – tette hozzá az elemző. Ezenkívül a 13. havi juttatás „haviasítása” is rontja az átláthatóságot, vagyis a munkavállalók azt inkább már a havi keresetük részének tekintik. Így viszont jelentősebb a keresleti hatása, mint az egyszeri kifizetéseknek.

Nagyon rossz üzenete volt a múlt heti kormánydöntésnek, miszerint az állami alkalmazottak a tervezettnél nagyobb infláció miatt előre hozott bérkompenzációt kapnak – mondta Samu János, a Concorde Zrt. értékpapír-szakértője. Ez drágítja a dezinflációt, mivel a magánszektorban is indukálhat további béremelkedést. Minderre magasabb kamatokkal is reagálhat az MNB. Összességében – a szezonális és eseti hatások kiszűrésével – egyelőre csökkenő trendet mutatnak a keresetek, az áprilisi kiugrás egyszerinek tekinthető. VG

Jegyzet a 20. oldalon

A régión belül jelenleg nem is a legrosszabbak vagyunk, hanem inkább már a legjobbak közé tartozunk a pénzromlást tekintve – mondta Vértes András, az intézet elnöke.

A régión belül jelenleg nem is a legrosszabbak vagyunk, hanem inkább már a legjobbak közé tartozunk a pénzromlást tekintve – mondta Vértes András, az intézet elnöke.-->