Sem az uniós hálózat leválasztás (unbundling) irányelvek bevezetése, sem a magyarországi hosszú távú áramvásárlási szerződések felbontása nem fog árcsökkenést eredményezni, sőt a világpiaic trendet figyelve arra kell számítani, hogy az olaj és gázárakat követve növekedni fognak idén az áramárak - derül ki az energiainfo.hu legfrissebb elemzéséből.
Az energiapiacok kilencvenes évek végén történt megnyitásakor tapasztalt árcsökkenést nem lehet reprodukálni, mert azóta nagyot fordult a világ. Nemcsak azért, mert mai árfolyamokon számolva 1999-ben 22,74 dolláros volt a nyersolaj hordónkénti éves átlagára, hanem azért is, mert a piaci körülmények alapvetően megváltoztak, ismertette Drucker György, az Energiainfó vezető elemzője egy sajtóbeszélgetésen.
Ennek részben az az oka, hogy a világgazdaság jelentős alakító tényezője az a pénzügyi buborék, amely előzőleg a és részvénypiacokon, majd a jelzáloghitelezésben, jelenleg pedig az árupiacokon keresi értékesítési lehetőségeit. A spekulatív pénztőke jelentős szerepet játszik az olajárak példátlan növekedésében. Ebben lényeges szerepet játszik a dollár tartós gyengülése is - emlékeztet Drucker György. A villamos energia árát a kereslet és kínálat határozza meg. Ha az olaj ára csökkenne is, középtávon elképzelhető, hogy a gáz ára nem követi az olajét, a szűkös kínálat miatt, ezért az áram ára magas marad – jegyezte meg Kiss Péter, a KPMG energiaügyekért felelős partnere.
Ugyanakkor az elmúlt években igen rigorózus környezetvédelmi szabályok is életbe léptek, elég csak az emisszió-kereskedelem bevezetésére gondolni, aminek következtében ugyan nem csökkent az európai széndioxid-kibocsátás, viszont a CO2 kvótaárak költsége beépült az áramárba. Igaz ugyan, hogy a kvótaárak az elmúlt napokban némi csökkenést mutatnak, pénteken reggel 27,25 eurót ért egy kibocsátási egység az európai piacon, viszont 2005-ben az indulóár 6 euró volt. A több mint 20 eurós különbség benne van a 65-80 eurós megawattonkénti szabadpiaci áramárakban.
