Javuló inflációs kilátások

Nem valószínű, hogy a kormány és a jegybank változtat a jelenleg érvényben lévő háromszázalékos inflációs célkitűzésen –

reagáltak a lapunk által megkérdezett szakértők a miniszterelnök, a jegybankelnök és a gazdasági érdekképviseletek részvételével az inflációs célokról múlt pénteken kezdődött tárgyalássorozatot követően. Nem tenne jót a Magyar Nemzeti Bank most épülő hitelességének, ha magasabb áremelkedési szintet is elfogadhatónak tartana – véli Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Kizárólag abban az esetben lenne elfogadható ez a lépés, ha az Európai Központi Bank is feljebb vinné a jelenleg kétszázalékos inflációs célt, ennek azonban vajmi csekély az esélye – tette hozzá. Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője szerint is biztosan megmarad az inflációs célkövetés, és meglepő lenne, ha módosítanának a háromszázalékos célon.

A pénteki egyeztetést követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök visszafogottan nyilatkozott ugyan, de szavaiból kiderült: az eurózónához képest egyszázalékos inflációs többlet nagyságrendileg indokolt. Elismerte, hogy az árstabilitás az egyik fontos gazdaságpolitikai cél, és a kormány az évről évre csökkentett államháztartási hiánnyal is elő kívánja azt segíteni.

Simor András, a jegybank elnöke hasznosnak tartja a megkezdett egyeztetéseket. Mint kifejtette, mindenütt, ahol sikeres dezinfláció zajlott, az a gazdasági szereplők széles körű egyetértésén alapult. Szerencsétlennek nevezte ugyanakkor, hogy a 2000-es évek során a visegrádi országokhoz képest is magasabb inflációs pályán haladt Magyarország, és ebben a helyzetben érték a mostani külső ársokkok.

Nem esett szó a tájékoztatón a pénzügyi tárca és a jegybank vezetői közötti nézetkülönbségekről. Veres János pénzügyminiszter június eleji nyilatkozataiban vitatta a jegybank inflációs célkitűzésének létjogosultságát az erőteljesen emelkedő nyersanyag-, illetve élelmiszerárak miatt. Hangsúlyozta: amikor 2005-ben meghatározták a háromszázalékos célt, az euróövezet országaiban az árnövekedés üteme nem érte el a két százalékot. Most azonban a három százalék feletti dinamika miatt irreális elvárás, hogy Magyarország ragaszkodjon a korábbi célkitűzéshez. A tárcavezető hozzátette: a maastrichti kritérium alapján az euróövezethez csatlakozni kívánó országokban a három legalacsonyabb inflációt felmutató tagország inflációs szintjénél másfél százalékkal magasabb árnövekedési ütemet kell elérni. Ez az érték Veres János szerint megközelíti a négy százalékot.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy hónappal korábban azt hangsúlyozta: a jegybank mindent megtesz azért, hogy 2009 végére elérje a három százalék körüli inflációs célt. Piaci elemzők szerint is reális, hogy 1,5-2 éves időtáv alatt három százalékra lehet szorítani a fogyasztói árindexet.

Az optimista várakozásokat erősíti a pénteken nyilvánosságra hozott júniusi inflációs adat is, amely még a szakértőket is meglepte. Elemzők 6,9-7 százalékot vártak, ezzel szemben 6,7 százalékos lett a ráta éves összehasonlításban, ez – különös tekintettel a kedvezőtlen külső folyamatokra – jelentős mérséklődés a májusi 7 százalékhoz képest. Nagy szerepet játszott ebben, hogy az élelmiszerek árai egy hónap alatt, azaz májushoz képest 0,4 százalékkal mérséklődtek. Ez nagyobb csökkenést mutat, mint amilyet a szezonális ingadozás indokolt volna. Emögött nagy valószínűséggel az húzódik meg, hogy a vártnál gyorsabban lenyomták a kereskedők árait az alacsony felvásárlási árak – vélekednek az elemzők.

A kelet-közép-európai országokkal összehasonlítva is kedvező a magyarországi adat. A régióban június folyamán is rekordszinten vagy annak közelében volt az infláció. Romániában a májusi 8,5 után 8,6 százalékot mértek, Lengyelországban 4,4 után elemzők 4,5 százalékra számítanak, Szlovákiában maradt az előző havi 4,6 százalékos szint, Csehországban pedig 6,8-ról 6,7 százalékra csökkent a fogyasztóiár-emelkedés üteme. A prágai jegybank ugyanakkor arra számít, hogy az ősz folyamán átléphetik a hétszázalékos szintet, és a térség többi országában is inkább az inflációs nyomás növekedésére, semmint csökkenésére számítanak rövid távon a szakértők.

A központi bankok kamatemelésekkel igyekeznek gátat vetni az elsősorban világpiaci tényezőkre visszavezethető áremelkedésnek. Cseh- és Lengyelországban az elmúlt évben több ízben emelkedtek a hitelfelvétel költségei, de Magyarországon és Romániában is szigorított a monetáris hatóság. Egyedül a pozsonyi jegybank nem nyúlt hozzá a kamatlábhoz, ám itt az euró közelgő bevezetése különleges helyzetet teremt. A térségbeli valuták utóbbi időben megfigyelt számottevő erősödése ugyanakkor csökkenti a kamatemelési nyomást, és ez jó hír a konjunktúra szempontjából.

A Magyar Nemzeti Bankot ugyan meglepte a forint árfolyamának utóbbi hetekben tapasztalt mozgása, de a jegybanknak továbbra sincs árfolyamcélja, tehát a piaci folyamatok hatására nem tervez beavatkozást – szögezte le a pénteki tájékoztatón Simor András. (Ehhez a kijelentéshez kapcsolódó érdekesség, hogy a szintén pénteken közzétett, a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntéséről szóló jegyzőkönyvből az derült ki, hogy Simor az alapkamat emelésére voksolt, de 4-6 arányban alulmaradt a tartásra szavazókkal szemben.) Gyurcsány Ferenc szavaiból is az derült ki, hogy a rövid távú, néhány hetes árfolyam-erősödésre nem kellene rögtön reagálnia a gazdaságpolitikának. Elemzők szerint az inflációs célkitűzés lazítása azért sem lenne szerencsés lépés, mert jelentős forintgyengüléssel és a középtávú állampapírok hozamemelkedésével fenyegetne.

Magyarországon jelenleg reális befektetési alternatívát kínálnak a rövid lejáratú bankbetétek és kincstárjegyek, mivel a hozamaik többnyire kompenzálják a pénzromlás ütemét.

Globális szinten hagyományosan a nyersanyag-piacok, illetve a nyersanyagokkal összekapcsolható cégek részvényei nyújtanak célpontot az infláció elől menekülő tőkének. Mindenképpen ajánlott felmérni, hogy az egyes eszközök az adott pillanatban mekkora növekedési potenciállal kecsegtetnek – figyelmeztet az elemző.

Magyarországon jelenleg reális befektetési alternatívát kínálnak a rövid lejáratú bankbetétek és kincstárjegyek, mivel a hozamaik többnyire kompenzálják a pénzromlás ütemét.

Globális szinten hagyományosan a nyersanyag-piacok, illetve a nyersanyagokkal összekapcsolható cégek részvényei nyújtanak célpontot az infláció elől menekülő tőkének. Mindenképpen ajánlott felmérni, hogy az egyes eszközök az adott pillanatban mekkora növekedési potenciállal kecsegtetnek – figyelmeztet az elemző.-->