A rendszeres fizetések viszonylag alacsony dinamikája jelzi, hogy a várakozásokban is érvényesül az inflációcsökkenés. Ez csökkenti a további MNB-kamatemelés esélyeit. A reálkereset-emelkedés üteme lassúnak számít, de ehhez hozzájárul az előzetesen vártnál magasabb inflációs ütem is. A közszférában dolgozók száma még mindig alacsony szinten maradt, a korábbi vélekedéssel ellentétben tehát tartósnak mutatkozik a bő egy éve zajló leépítés.
A bruttó átlagkeresetek összességében 7,9 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január–májusi reálkereset (a fogyasztóiár-index 6,9 százalékos növekedése mellett) 0,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első 5 hónapjában 195 700 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 188 100 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 218 100 Ft-ot ért el.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 7,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkereseti indexe 104,0 százalék, a versenyszférában dolgozóké pedig 110,2 százalék volt. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) átlagkereset 7,6 százalékkal nőtt az előző év január-májushoz képest, a versenyszférában dolgozók alapbére 8,7 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 5,5 százalékkal lett magasabb. Májusban a bruttó átlagkeresetek 9,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakihoz képest. Január–májusban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120 500 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 200 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 155 300 Ft. A nettó kereset így átlagosan 7,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférát 8,9 százalékos, a költségvetési szervezeteket pedig 4,1 százalékos növekedés jellemezte. Az átlagos havi munkajövedelem 8,1 százalékkal volt magasabb az előző év január–májusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,5 százalékot tett ki.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2 millió 751 ezren álltak alkalmazásban. A költségvetési szférában 721 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 946 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben 5,1 százalékkal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,2 százalékkal emelkedett.
