Kína: nem elég a tíz százalék

A túlhevülés helyett most már a gazdaság hirtelen lassulását tekinti az első számú problémának az olimpiára készülő pekingi vezetés. Ez derült ki a Hu Csin-tao államfő-pártfőtitkár pénteki nemzetközi sajtókonferenciáján elhangzottakból, továbbá a kínai jegybank legfrissebb intézkedéseiből.

Fenn kell tartanunk a folyamatos, viszonylag gyors fejlődést, ugyanakkor vissza kell fognunk az árak túlzott emelkedését – foglalta össze a világ többi országában is ismert gazdaságpolitikai dilemmát Hu, aki most, az olimpia megnyitása előtt néhány nappal találkozott első ízben a nyugati média képviselőivel. Elismerte, hogy a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalan, és országa egyre nagyobb kihívásokkal és nehézségekkel kénytelen megküzdeni.

A kínai növekedés persze nyugati vagy magyar szemmel továbbra is irigylésre méltó: a tavalyi 11,9 után az idei első negyedévben 10,6, a másodikban 10,1 százalékos GDP-bővülést mértek. A lassulás üteme azonban meghaladja a Peking által kívánatosnak tartottat amiatt, hogy a korábbi túlpörgés visszafogását célzó intézkedések éppen akkor kezdték kifejteni a hatásukat, amikor a nemzetközi konjunktúra is gyengülésnek indult, ráadásul az év első hónapjaiban súlyos hóviharokkal és a szecsuáni földrengéssel is meg kellett küzdenie az országnak.

Különösen aggasztó hírek érkeznek a feldolgozóiparból. A kínai logisztikai és beszerzési szövetség beszerzésimenedzser-indexe a júniusi 52-ről 48,4 pontra csökkent, és szakértők szerint az ipari cégek ezrével kényszerülnek bezárni. Az utóbbi időben az olimpia miatt elrendelt gyárleállítások és közlekedési korlátozások is érezhetően rontják a gazdasági klímát.

Az infláció ugyan a februárban mért 8,7 százalékos csúcshoz képest mindössze 7,1 százalékot tett ki júniusban, ám ennek további visszafogása a gyenge konjunktúra miatt nem lehetséges. A pekingi jegybank éppen hogy a gyeplő lazítása mellett döntött a napokban: felhatalmazta a kereskedelmi bankokat, hogy öt százalékkal emeljék a hitelkihelyezéseik értékét. Ez 200 milliárd jüan, azaz mintegy 30 milliárd dollárnyi plusztőkét pumpálhat a gazdaságba, azon belül (legalábbis ha a hitelintézetek követik a monetáris hatóság ajánlását) az agrárszektorba és a kisvállalkozásokba. A jegybank a jüan évek óta tartó erősödésének visszafogásával is igyekszik segíteni az exportőröket. Júliusban csupán 0,33 százalékkal erősödött a kínai fizetőeszköz a dollárral szemben, ez tavaly nyár óta a legkisebb értéknek számított.

Óvatosan és konkrétumok nélkül, de bizonyos politikai reformok lehetőségére is utalt az államfő, amelyek úgymond „továbbvinnék az olimpiai játékok szellemét”. Persze nem nyugati stílusú változásokra kell gondolni: Hu Csin-tao úgy fogalmazott: a „szocialista demokrácia kiterjesztésére” és a „szocialista jogállamiság erősítésére” fog törekedni.

A sajtó képviselői számára az olimpia idejére feloldják az internetkorlátozásokat – erről állapodott meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a játékok kínai szervezőbizottsága. Elemzők ezt gesztusként értékelik, emlékeztetve: a pekingi vezetés országszerte blokkolni szokta a „kritikus” nyugati sajtóorgánumok honlapjait, és korábban ezt ígérte az olimpia idejére is. tg