Orosz térhódítás Finnországban

Sorban vásárolják fel a tóparti villákat vagy építenek családi házat a tehetős oroszok a Szentpétervártól 200 kilométerre lévő finn határvidéken. Az orosz befolyás nemcsak az ingatlanvásárlások terén érhető tetten: a közelség, az energiafüggőség és a rendkívül szoros kereskedelmi kapcsolatok következtében Helsinki az európai átlagnál jóval óvatosabban fogalmaz, ha például Moszkva külpolitikája kerül terítékre.

A nagy keleti szomszéd a Szovjetunió összeomlása óta az idei első negyedévben vált ismét az észak-európai ország legfontosabb kereskedelmi partnerévé. A finn energiaszükségletek kétharmadát, ezen belül a földgázbehozatal egészét orosz forrásból fedezik. A finn faipar 16 százalékban függ a keletről érkező nyersanyagtól, amelyre Moszkva exportadót vetett ki, hogy a bevételekből modernizálhassa saját papíriparát. Ez a finn ágazatnak évi 150 millió euró többletköltséget jelent, Helsinki azonban még sincs abban a helyzetben, hogy az ötvenszer nagyobb területű és 27-szer több lakosú partnernek komoly szemrehányásokat tegyen miatta. Jól érzékelteti a viszonyt Matti Vanhanen miniszterelnök kommentárja az oroszok grúziai viselt dolgaival kapcsolatban: igyekszünk a lehető leghiggadtabban megítélni az eseményeket.

Tavaly összesen mintegy 76 millió eurót tett ki az oroszok által megvett finnországi ingatlanok összértéke, ez azt jelenti, hogy a külföldi vásárlók háromnegyede a nagy keleti szomszédtól érkezett, szemben az egy évvel korábbi 25 százalékkal. A jövevények indítékai általában ugyanazok: Finnország – a közelség ellenére – sokkal tisztább és biztonságosabb hely hazájuknál. Bloomberg