Kezdődik az albérlethajsza - Mire kell figyelni?
Az ősz beköszöntével nemcsak egy újabb tanév vette kezdetét, de az egyetemisták és főiskolások albérlethajszája is. A felsőoktatási intézmények kollégiumai ugyanis csak korlátozott számban tudják befogadni a hallgatókat, akik így kénytelenek albérlet után nézni. Nem érdemes azonban azonnal beköltözni az első adandó ingatlanba, mert könnyen visszájára fordulhat a hirtelen jött megoldás.
Bár az albérletpiac hazánkban jellemzően mindkét fél – mind a tulajdonos, mind pedig a bérlő – kölcsönös kockázatvállalásával működik, mindenképpen ajánlott szerződésben lefektetni a játékszabályokat. A következő néhány pontban Schvertfőgel Zsuzsanna és Boros László ügyvédek segítségével a Reggel.hu azokat a tudnivalókat gyűjtötte össze, amelyeket nem árt szem előtt tartani, mielőtt rábólintunk a kiszemelt albérletre.
Milyen szerződés?
Kétféle írásbeli megegyezés létezik az albérletek világában: a határozott, illetve a határozatlan időre szóló. A határozatlan idejű szerződés veszélye, hogy bármelyik fél indoklás nélkül felmondhatja, csupán a felmondás időt – ez alatt kell kiköltözni az albérletből – kell kikötni, amely általában harminc nap. A határozott időre szóló szerződést ezzel szemben sem az egyik, sem a másik fél nem mondhatja fel egyoldalúan, ez ugyanis a szerződésszegéssel egyenrangú. Ez utóbbi esetben ugyan nem kell attól tartani, hogy egyik pillanatról a másikra bérbe adják másnak a lakást a fejünk fölül, hátulütője viszont, hogy a szerződésben meghatározott időre odaláncoljuk magunkat az adott ingatlanhoz.
Miért kell a kaució?
A kaució magyarul óvadékot jelent. A célja az, hogy valamiféle biztosítékot nyújtson a lakás tulajdonosának, ha a bérlő esetleg nem tud fizetni, vagy valamiféle kárt tesz a lakásban, illetve annak berendezésében. Ha a bérlő eleget tesz valamennyi, a szerződésben rögzített kötelességének, úgy a bérbeadó köteles a kauciót visszafizetni a bérlőnek a szerződés lejártakor. Ettől persze el lehet térni: vannak olyan felek, akik megállapodnak abban, hogy a kaució összegét – fletéve, hogy nem történt semmi káreset – a bérlő lelakhatja.
Ki mit fogyaszt, azt fizeti
A bérleti szerződésben mindenképpen rögzíteni kell, hogy a bérleti díj tartalmazza-e a rezsiköltséget. A leggyakoribb eset az, amikor a bérlő fizeti a lakás fenntartásával kapcsolatos költségeket, ilyenkor azonban feltétlenül foglaljuk írásba, hogy a bérlő közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak, vagy a bérbeadónak fizet-e. Célszerű azt is megbeszélni, hogy a rezsibe pontosan mi is tartozik bele, ki fizeti például a közös költséget, vagy egy esetleges lakásfelújításba ki mennyit ad bele.
Számlázott bérleti díjak
A jogszabály szerint a bérbeadónak úgynevezett hetes számmal kezdődő adószámot kell kérnie az adóhatóságtól, és a havi bérleti díjról köteles bérlőjének számlát adni. Sőt, a rendes évi személyijövedelem-bevallásban fel kell tüntetni, hogy az adott időszakban rendszeres jövedelme volt az ingatlan bérbeadásából.
Bebiztosított albérletek
Az épületbiztosítási szerződés megkötése egyértelműen a lakás tulajdonosának az érdeke, hiszen ha valamilyen kár éri ingatlanát, egy ilyen biztosítás nyújthat anyagi segítséget. Ez azonban értelemszerűen nem terjedhet ki azokra a bútorokra és értéktárgyakra, amelyeket az albérlők visznek a lakásba. Éppen ezért érdemes olyan önálló biztosítást kötnie a bérlőnek, amely névre szólóan, saját tárgyaira is anyagi fedezetet nyújthat. Sőt, az igazán előrelátó albérlők olyan felelőségbiztosítással kiegészült biztosítást választanak, amely egy általuk okozott kár – például ha eláztatják az alattuk lakó szomszédot – megtérítésében is segít.
