A makrogazdasági környezet hirtelen, de annál drasztikusabban vált borússá az elmúlt hónapokban. Az amerikai fogyasztói bizalmi index a szeptemberi 61,4 pontról több emeletnyi zuhanás után 38,8 ponton ért földet októberre.
Az amerikai NBER adatai szerint már 2007 decembere óta recesszióba merült az USA gazdasága. Az 1945 és 2001 között lezajlott 10 gazdasági ciklusban átlagosan 10 hónapig tartott a gazdasági zsugorodás, jelenleg azonban már túlléptünk ezen a határon. A leghosszabb ideig, összesen 16 hónapig tartott az 1982-ben, valamint 1975-ben véget érő gazdasági válság.
A NAR jelentése szerint az októberi használt lakásértékesítések, amelyek a piac 90%-át adják, évesített szinten 4,98 millióra estek vissza. A visszaeső kereslet, a tovább zuhanó árak és a csökkenő/stagnáló értékesítési volumen mellett a készletek (11,1 hónap) továbbra is rekord magasságokban tartózkodnak. Mindezek alapján, valamint a lakáspiac rugalmatlanságának köszönhetően rövid-közép távon nem számíthatunk komolyabb fordulatra.
A világ meghatározó jegybankjai az idővel versenyt futva és már-már egymásra „licitálva” vágják a porba a kamatokat. A lejtőre került alapkamatokkal együtt a pénzpiaci instrumentumokhoz kötött több százbillió dollárnyi pénzügyi konstrukció, illetve is átárazódik: elméletileg egyre alacsonyabb kamatok mellett jutnak a vállalatok és a fogyasztók forráshoz.
A gyakorlatban azonban továbbra is azzal kell szembesülniük a jegybankároknak, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer még mindig diszfunkcionálisan működik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy novemberben a bankközi piacokon már enyhült a feszültség, a bizalmatlanságot, illetve partnerkockázatot mutató indikátorok egy nyugodtabb piacról árulkodtak, mint október során. Komoly fegyvertény, hogy a rendszer nem omlott össze és a pánikhangulat alábbhagyott.
A „normális” viszonyokhoz képest a pénzpiacokon azonban továbbra is „készenléti állapot” van. A bankok már az esetek jelentős részében nem egymás között bonyolítják le a betételhelyezéseket, hanem a központi banknál kötik le a pénzt.
Egy optimista szcenárió esetében a következő hónapokban látott komoly eladási hullám után eléri végső mélypontját a piac. Ez esetben az összehangolt amerikai monetáris és fiskális politika fél, maximum egy éven belül érezteti a hatását, eredményes lesz a kívánt kereslet-élénkítés. Eric Chaney, az AXA csoport vezető közgazdásza szerint, ez esetben egy gyors, de éles recessziót fognak az OECD országok átélni, 2009 végére a akár a 10%-ot is elérheti az USA-ban és az EU-ban.
