Csak a mezőgazdaság húz
Szélsőséges számok látszanak a III. negyedéves GDP termelési összetételében: a mezőgazdaság 50 százalék felett bővült egy év alatt, a többi szegmens jókora mínuszban volt. Az új húzóágazat jó eredménye is annak köszönhető, hogy az idén az átlagosnál jobb, tavaly lényegesen rosszabb volt a termés az időjárás miatt. Ez önmagában nagyjából 2 százalékponttal tolja feljebb a teljes gazdaság növekedését, ami azt jelenti, hogy e nélkül durván 1,2 százalékos GDP-csökkenés lett volna.
Nem változtatott előzetes GDP-becslésén a Központi Statisztikai Hivatal, maradt a 0,8-es éves bázisú bővülés, amely szezonálisan kiigazítva 0,1 százalékos negyedéves csökkenést jelent. Az esztendő első felében még biztató számok jelentek meg, de a gyorsulás hamar abbamaradt. Az 1,7 százalékos első negyedévi és a kétszázalékos második negyedévi ütem után meglepetést jelent az egy százalék alatti szám, ennyire gyors visszaesésre egy szakértő sem számított előzetesen.
A mezőgazdaságon kívül csak a nagyrészt állami szolgáltatásokat tartalmazó közigazgatás, oktatás, egészségügy tudott éves alapon növekedést felmutatni, az összes többi tevékenység volumene elmaradt az egy évvel azelőttitől. A korábbi húzószektor, a feldolgozóipar 3,2 százalékos mínuszt tud maga mögött, de a kereskedelem is 2,1-del alacsonyabb volument képvisel. A termelési oldalról egyértelműen nagyon kedvezőtlen a GDP összetétele, mivel egyedül a mezőgazdaság teljesítményének köszönhető, hogy nincs máris jókora csökkenés. Jövőre azonban ez a kedvező hatás megszűnik, mivel valószínűtlen, hogy a kiugróan jó termésre egy még jobb következzen. A többi ágazat pedig már most is 2-3, némelyik pedig 5 százalékos esésben van.
A felhasználási oldal meglepő módon sokkal kiegyensúlyozottabban alakult. A háztartások fogyasztása stagnált, és ugyanígy a közösségi fogyasztás sem növekedett éves alapon. A beruházások csökkenése miatt a bruttó állóeszköz-felhalmozás is tovább szűkült, de az első két negyedévinél enyhébb, 1,5 százalékos mértékben. A belföldi felhasználás 0,3-es növekedést mutatott, ebben a készletváltozás és a statisztikai kiegyenlítés is szerepet játszott. A nettó export javult az előző negyedhez képest, bár mind a kivitel, mind a behozatal dinamikája sokkal gyengébb lett. Az export mindössze 3,5, az import 2,8 százalékkal bővült, pedig az utóbbi három-négy évben szinte folyamatosan 10 százalékos volt mindkét irányban a növekedés.
A kilátások igen rosszak mindkét oldalról: a termelésben már az utolsó negyedévben jelentkezhetnek a pénzügyi válság begyűrűzésének a hatásai, de a fogyasztás sem lesz sokáig tartható ezen a szinten ilyen külső körülmények között. A reáljövedelmek várhatóan jelentősen csökkennek 2009-ben, és a fogyasztási hitellehetőségek is érezhetően szűkülni fognak. Ami meglepő, hogy a külkereskedelem még mindig igen jó húzóerőt jelentett, de valószínűleg ez sem marad így a következő időszakban. A nyugat-európai recesszió miatt már az utolsó negyedévben nagyon gyenge eredmény születhet. Összességében nem kizárt, hogy csökkenésbe fordul október–decemberre az éves GDP-mutató is, erre utoljára a kilencvenes évek elején volt példa.
