Szélsőséges számok látszanak a III. negyedéves GDP termelési összetételében: a mezőgazdaság 50 százalék felett bővült egy év alatt, a többi szegmens jókora mínuszban volt. Az új húzóágazat jó eredménye is annak köszönhető, hogy az idén az átlagosnál jobb, tavaly lényegesen rosszabb volt a termés az időjárás miatt. Ez önmagában nagyjából 2 százalékponttal tolja feljebb a teljes gazdaság növekedését, ami azt jelenti, hogy e nélkül durván 1,2 százalékos GDP-csökkenés lett volna.
Nem változtatott előzetes GDP-becslésén a Központi Statisztikai Hivatal, maradt a 0,8-es éves bázisú bővülés, amely szezonálisan kiigazítva 0,1 százalékos negyedéves csökkenést jelent. Az esztendő első felében még biztató számok jelentek meg, de a gyorsulás hamar abbamaradt. Az 1,7 százalékos első negyedévi és a kétszázalékos második negyedévi ütem után meglepetést jelent az egy százalék alatti szám, ennyire gyors visszaesésre egy szakértő sem számított előzetesen.
A mezőgazdaságon kívül csak a nagyrészt állami szolgáltatásokat tartalmazó közigazgatás, oktatás, egészségügy tudott éves alapon növekedést felmutatni, az összes többi tevékenység volumene elmaradt az egy évvel azelőttitől. A korábbi húzószektor, a feldolgozóipar 3,2 százalékos mínuszt tud maga mögött, de a kereskedelem is 2,1-del alacsonyabb volument képvisel. A termelési oldalról egyértelműen nagyon kedvezőtlen a GDP összetétele, mivel egyedül a mezőgazdaság teljesítményének köszönhető, hogy nincs máris jókora csökkenés. Jövőre azonban ez a kedvező hatás megszűnik, mivel valószínűtlen, hogy a kiugróan jó termésre egy még jobb következzen. A többi ágazat pedig már most is 2-3, némelyik pedig 5 százalékos esésben van.
A felhasználási oldal meglepő módon sokkal kiegyensúlyozottabban alakult. A háztartások fogyasztása stagnált, és ugyanígy a közösségi fogyasztás sem növekedett éves alapon. A beruházások csökkenése miatt a bruttó állóeszköz-felhalmozás is tovább szűkült, de az első két negyedévinél enyhébb, 1,5 százalékos mértékben. A belföldi felhasználás 0,3-es növekedést mutatott, ebben a készletváltozás és a statisztikai kiegyenlítés is szerepet játszott. A nettó export javult az előző negyedhez képest, bár mind a kivitel, mind a behozatal dinamikája sokkal gyengébb lett. Az export mindössze 3,5, az import 2,8 százalékkal bővült, pedig az utóbbi három-négy évben szinte folyamatosan 10 százalékos volt mindkét irányban a növekedés.
A kilátások igen rosszak mindkét oldalról: a termelésben már az utolsó negyedévben jelentkezhetnek a pénzügyi válság begyűrűzésének a hatásai, de a fogyasztás sem lesz sokáig tartható ezen a szinten ilyen külső körülmények között. A reáljövedelmek várhatóan jelentősen csökkennek 2009-ben, és a fogyasztási hitellehetőségek is érezhetően szűkülni fognak. Ami meglepő, hogy a külkereskedelem még mindig igen jó húzóerőt jelentett, de valószínűleg ez sem marad így a következő időszakban. A nyugat-európai recesszió miatt már az utolsó negyedévben nagyon gyenge eredmény születhet. Összességében nem kizárt, hogy csökkenésbe fordul október–decemberre az éves GDP-mutató is, erre utoljára a kilencvenes évek elején volt példa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.