Össztűz az adóparadicsomokra

Összességében talán nem csökkenti, de alaposan átrendezheti az offshore cégalapítások és megtakarítási lehetőségek iránti érdeklődést az adóparadicsomok ellen megindult, minden eddiginél erősebb támadássorozat. Az Egyesült Államok, az EU, az OECD, sőt a feltörekvő országok vezetői most már nemcsak az „elcsalt” adómilliárdokat kérik számon az alacsony vagy nulla adókulccsal és széles körű titoktartással kecsegtető miniállamokon és szigetországokon, hanem azzal is vádolják őket, hogy hozzájárultak a globális pénzügyi válság kialakulásához.

Barack Obama választási kampányában kikelt az offshore központokban adót megtakarító nagyvállalatok ellen, az EU-ban felmerült a megtakarítási direktíva hatályának kiterjesztése, Peer Steinbrück német pénzügyminiszter a bankok és biztosítók szabályozásának szigorítását ígéri, brit kollégája, Alistair Darling pedig felülvizsgálja a brit korona alá tartozó, de önkormányzattal rendelkező Man szigettel fenntartott pénzügyi kapcsolatokat. Jeffrey Owens, az OECD főtitkára és több európai pénzügyminiszter szerint az offshore központok átláthatatlan pénzügyi szektorai hozzájárultak a krízis elfajulásához, Nicolas Sarkozy francia államfő pedig egyenesen úgy fogalmazott: az állami pénzen megmentett kereskedelmi bankoknak nem is lenne szabad adóparadicsomokban működniük.

A pénzügyi válság azonban rövid távon inkább növeli az adóparadicsomok vonzerejét. Az utóbbi hónapokban megnőtt irántuk az ügyfelek érdeklődése, de az offshore cégalapítások tényleges száma egyelőre a korábbi szinten maradt – összegezte Kristó Zoltán, az adóoptimalizálási szolgáltatásokat nyújtó Meyer & Levinson ügyvezető igazgatója. A szakember szerint egy valóban szigorú nemzetközi fellépés esetén elsősorban az „egzotikus” adóparadicsomok vonzereje csökkenhet a bankolási szabályok szigorodásán keresztül, Svájc és a többi „komoly” játékos viszont az eddiginél is több tőkét vonzhat. Ez az átrendeződés a Financial Times által idézett banki tanácsadók szerint máris megindult: a befektetők megkezdték pénzük Svájcba és Szingapúrba menekítését, mert általános vélemény szerint ez a két ország állhat ellen legtovább a bankbetétek átláthatóvá tételére irányuló követeléseknek. Martin Sullivan, a Tax Analyst című amerikai kiadvány szakértője szerint az évtizedek óta ismert adóparadicsomok – Svájc és a Man sziget mellett például a világ legtöbb hedge alapjának otthont adó Kajmán-szigetek is ilyen – minden szigorítást túl fognak élni, de a „kisebb halakat” kiszoríthatják a versenyből az egyre szigorúbb és költségesebb pénzmosás elleni és más nemzetközi előírások.

Offshore cégek 2005 végéig Magyarországon is működtek, hazánk ugyanis 3 százalékos, 2004-től pedig 4 százalékos társaságiadó-szintet kínált az ilyen státusú cégeknek. A 2004-es EU-s csatlakozás feltétele ugyanakkor az alacsony adómérték megszüntetése volt, igaz, erre hazánk kétévnyi derogációt kapott. A hivatalos offshore státus 2006. január 1-jével szűnt meg, és azóta az adóhivatal nem is rendelkezik adatokkal arról, hogy ezek a cégek mennyivel járulnak hozzá a közteherviseléshez, és egyáltalán hány ilyen vállalkozás működik még Magyarországon. Annyit tudni, hogy 2004-ben még mintegy 800 offshore céget jegyeztek idehaza.

A magyarországi offshore társaságok jellemző módon csoporton belüli finanszírozást vagy licenctevékenységet végeztek, így jelentős kamat- és jogdíjbevételeket számoltak el. Hazánk az uniós tilalom ellenére is tud előnyöket kínálni ezen a területen. A jogdíjak és a kamatok mozgását a több mint 50 országgal megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények könnyítik meg, és lehetőség van az adóalap csökkentésére is a kapcsolt vállalkozásoknak adott vagy azoktól kapott kamat 50 százalékáig.

Kizáró tényező, ha a jövedelem bűncselekményből vagy valamely, az EU szemében fekete báránynak számító országból származik. A pénzügyi tárca néhány milliárd forintnyi bevételre számít a jogszabály-módosításból.

Kizáró tényező, ha a jövedelem bűncselekményből vagy valamely, az EU szemében fekete báránynak számító országból származik. A pénzügyi tárca néhány milliárd forintnyi bevételre számít a jogszabály-módosításból. Diverzifikálnak A legsikeresebb adóparadicsomok más iparágak fejlesztésével igyekeznek kivédeni a pénzügyi szektor jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot.

Liechtenstein például a világ legnagyobb műfogexportőrének számít, a Man sziget az űriparban épített ki pozíciókat, a Bermuda-szigetek a kaszinókban látja a jövőt, Monacóban pedig ma már több embernek ad munkát a feldolgozóipar, mint a pénzügyi szektor.-->