Viharos év elé nézünk - Végleg inaktívvá válhatnak az ötvenesek az AXA szerint
Az exportszektorunk már a kora nyári hónapok óta lassulást mutat, de augusztusban már jelentősen, 8%-kal esett az előző év azonos időszakához képest. Sajnos a tendencia minden valószínűség szerint hasonló lesz a következő hónapokban is, hiszen a külföldi, elsősorban fejlett európai felvevőpiacaink is egyre mélyebb recesszióba sodródnak.
Ezért számunkra is elsődleges fontosságú, hogy a világgazdaság visszaesését gyors felépülés követi-e, vagy elhúzódó hatásokra számíthatunk. Meglátásunk szerint a rendszerszintű átalakulást igénylő gazdasági válság inkább az utóbbi valószínűségét növeli – írja elemzésében Gerendás János, az AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt makrogazdasági elemzője.
Ma már látható, hogy a válság az exportnak leginkább kitett magyar feldolgozóipart fogja első körben és elsősorban érinteni. A válság előtti időszakban (augusztus-október) hazánkban 7,7% körül alakult a munkanélküliség, ami 328 ezer főt érintett a teljes, 4,2 milliós gazdaságilag aktív népességből.
Úgy véljük, a következő évben valószínűleg újra 9% fölé mehet a mutató, ami több mint 60-80 ezer új munkanélküli megjelenését jelentené. A nagyobb probléma azonban az, hogy a munkaerőpiacról idősen (50 év fölött) kieső réteg könnyen válhat – a rendszerváltás időszakához hasonlóan – végleg inaktívvá, ami egyrészről tovább rontaná a már így is Európában egyik legalacsonyabb aktivitási rátánkat, illetve jelentős többletkiadást generálna az államháztartásnak.
Jelenleg már nem csak az MNB, hanem a szélesebb merítésű elemzői felmérések is 3 százalék közelébe várják 2009-ben a fogyasztói árindexet, ami a Jegybank középtávú céljának nagyjából megfelelő. A jelentős javulás indokolható egyrészről a nyersanyagárakban nyár közepén bekövetkező trendfordulónak, a fogyasztói kereslet várható jelentős visszaesésének (amit reálbérveszteség okoz), illetve a korábbi évek magas bázisának.
A kamatvágásoknak a gazdaság élénkítése szempontjából azért is van kiemelkedő jelentősége, mert hazánkban jelenleg a fiskális politikának csak korlátozott mozgástere van arra, hogy stimulálja a gazdaságot. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy a forint illetve az állampapírpiac szereplői mennyire is támogatják ezt a törekvést.
