Egyre több pénz folyik ki

Váratlanul jelentősen romlott a magyar gazdaság külső egyensúlya 2008 harmadik negyedévében, ezt főként a jövedelemkiáramlás – ezen belül is a kamatfizetések növekedése – okozta. A lakosság eladósodása is nagymértékben hozzájárulhatott a külső egyensúly romlásához, mivel az állami szektor javított a pozícióján. A gazdaság külső finanszírozási igénye (vagyis a folyó fizetési és a tőkemérleg együttes egyenlege) az időszak során 2365 millió eurót tett ki, ez szezonálisan kiigazítva 2182 millió eurónak felel meg – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Utóbbi összeg a GDP 7,8 százalékát teszi ki, vagyis számottevő növekedést jelez az előző negyedévi forrásigényhez képest. Értékben az utóbbi hat évben nem mutatott ekkora deficitet a külső finanszírozási mutató, de GDP-arányosan is 2006 első negyedéve óta a legrosszabb a mostani adat. Ebből a fizetési mérleg 2157 millió eurós hiányt magyaráz, ez 300 millióval meghaladja a második negyedévi értéket. Lényegesen roszszabb az adat, mint amit az elemzők vártak, a többség ugyanis még enyhe javulásra, valamivel 1600 milliárd euró feletti hiányra számított a Reuters decemberi felmérése szerint.

Az egyensúlyromlás ugyanakkor jórészt nem a reálgazdasági folyamatokra vezethető vissza. Bár hat negyedév után ismét deficit keletkezett a külkereskedelemben, ennek mértéke elenyésző, a nyers adatok szerint 206, szezonálisan kiigazítva 111 millió eurós volt. A kedvező szaldó mögött azonban nemcsak a fogyasztási kereslet alacsony szintje áll, hanem a gyér beruházási aktivitás is. Ez azért kedvezőtlen, mert az előttünk álló időszak növekedési kilátásairól fest borús képet. A szolgáltatások forgalma viszont a tavalyinál nagyobb, 345 millió eurós többlettel zárt, amelyben főként az idegenforgalom terén keletkezett pozitív szaldó játszott szerepet.

A külső hiány nagy részéért a jövedelemkiáramlás volt a felelős, az adóssághoz kapcsolódó kifizetéseken 900 millió euró áramlott ki. A közvetlen tőkebefektetések után kifizetett, nem adósság típusú jövedelmeken keletkezett hiány pedig 1723 millió euró lett. Utóbbi jelentős profitkivonást mutat, ezt részben az magyarázza, hogy a külföldi befektetők a más piacokon elszenvedett veszteségeiket innen is fedezik. Az EU-transzferek tekintetében 58 millió eurós többletünk lett a folyó és tőkeáramlásokat összesítve.

A hatalmas folyó hiányt ráadásul az időszak során jórészt eladósodás fedezte, a nem adóssággeneráló finanszírozás mindössze 365 millió eurót tett ki, ez a teljes finanszírozási igény valamivel több mint 15 százalékát jelenti. Jegybanki szakértők már korábban is jelezték, ilyen ütemű eladósodás nem tartható fenn hosszabb távon, vagyis igen nagy szükség lenne a belföldi megtakarítások növekedésére. A pénzpiaci válság várhatóan segíti majd a gazdaságot ebben, ugyanis a hitelhez jutási feltételek jelentősen romlottak, és ez a lakossági eladósodás ellen hat. Az azonban még kérdéses, sikerül-e hosszabb távon is fenntartható pályára állnia a gazdaságnak, vagy csak kis időre fordul meg a trend. BD