BUX 39,124.13
-0.34%
BUMIX 3,682.39
-1.75%
CETOP20 1,747.54
0.00%
OTP 8,090
-0.76%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.40%
-2.33%
-1.41%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,095
-0.45%
-0.46%
-1.54%
-0.65%
-1.48%
OPUS 163.4
-1.92%
-2.38%
-5.15%
0.00%
+1.63%
OTT1 149.2
0.00%
-0.91%
MOL 2,902
-1.02%
-3.72%
ALTEO 2,350
-0.84%
0.00%
-2.58%
-1.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.50%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
+1.45%
0.00%
-3.35%
-1.45%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,210
-2.26%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Egyre több pénz folyik ki

Váratlanul jelentősen romlott a magyar gazdaság külső egyensúlya 2008 harmadik negyedévében, ezt főként a jövedelemkiáramlás – ezen belül is a kamatfizetések növekedése – okozta. A lakosság eladósodása is nagymértékben hozzájárulhatott a külső egyensúly romlásához, mivel az állami szektor javított a pozícióján. A gazdaság külső finanszírozási igénye (vagyis a folyó fizetési és a tőkemérleg együttes egyenlege) az időszak során 2365 millió eurót tett ki, ez szezonálisan kiigazítva 2182 millió eurónak felel meg – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Utóbbi összeg a GDP 7,8 százalékát teszi ki, vagyis számottevő növekedést jelez az előző negyedévi forrásigényhez képest. Értékben az utóbbi hat évben nem mutatott ekkora deficitet a külső finanszírozási mutató, de GDP-arányosan is 2006 első negyedéve óta a legrosszabb a mostani adat. Ebből a fizetési mérleg 2157 millió eurós hiányt magyaráz, ez 300 millióval meghaladja a második negyedévi értéket. Lényegesen roszszabb az adat, mint amit az elemzők vártak, a többség ugyanis még enyhe javulásra, valamivel 1600 milliárd euró feletti hiányra számított a Reuters decemberi felmérése szerint.

Az egyensúlyromlás ugyanakkor jórészt nem a reálgazdasági folyamatokra vezethető vissza. Bár hat negyedév után ismét deficit keletkezett a külkereskedelemben, ennek mértéke elenyésző, a nyers adatok szerint 206, szezonálisan kiigazítva 111 millió eurós volt. A kedvező szaldó mögött azonban nemcsak a fogyasztási kereslet alacsony szintje áll, hanem a gyér beruházási aktivitás is. Ez azért kedvezőtlen, mert az előttünk álló időszak növekedési kilátásairól fest borús képet. A szolgáltatások forgalma viszont a tavalyinál nagyobb, 345 millió eurós többlettel zárt, amelyben főként az idegenforgalom terén keletkezett pozitív szaldó játszott szerepet.

A külső hiány nagy részéért a jövedelemkiáramlás volt a felelős, az adóssághoz kapcsolódó kifizetéseken 900 millió euró áramlott ki. A közvetlen tőkebefektetések után kifizetett, nem adósság típusú jövedelmeken keletkezett hiány pedig 1723 millió euró lett. Utóbbi jelentős profitkivonást mutat, ezt részben az magyarázza, hogy a külföldi befektetők a más piacokon elszenvedett veszteségeiket innen is fedezik. Az EU-transzferek tekintetében 58 millió eurós többletünk lett a folyó és tőkeáramlásokat összesítve.

A hatalmas folyó hiányt ráadásul az időszak során jórészt eladósodás fedezte, a nem adóssággeneráló finanszírozás mindössze 365 millió eurót tett ki, ez a teljes finanszírozási igény valamivel több mint 15 százalékát jelenti. Jegybanki szakértők már korábban is jelezték, ilyen ütemű eladósodás nem tartható fenn hosszabb távon, vagyis igen nagy szükség lenne a belföldi megtakarítások növekedésére. A pénzpiaci válság várhatóan segíti majd a gazdaságot ebben, ugyanis a hitelhez jutási feltételek jelentősen romlottak, és ez a lakossági eladósodás ellen hat. Az azonban még kérdéses, sikerül-e hosszabb távon is fenntartható pályára állnia a gazdaságnak, vagy csak kis időre fordul meg a trend. BD

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek