Magasabb lesz az ellátása a nyugdíjba készülők legtöbb pénzt kereső tizedének, az év elejétől megváltozott nyugdíjszámítási rendszer ugyanis alapvetően a magas átlagjövedelemmel rendelkező egyéneknek kedvez. Az úgynevezett degressziós tábla megváltoztatása gyakorlatilag észrevétlenül hoz magasabb nyugdíjat a legtehetősebbeknek.
A degresszió alapvetően a jómódúak és a szegények közötti jövedelem-újraelosztást szolgálja. Lényege, hogy bizonyos jövedelemhatár felett nem a havi átlagkereset teljes összegét, hanem csupán egy részét veszik figyelembe a megállapításánál.
A korlátozás mértékét és a jövedelemhatárokat a komány évente rendeletben határozza meg. Tavaly még négy sáv volt: a legalsóban a jövedelem kilencven százalékát vették alapul a nyugdíj kiszámításánál, a legfelsőben viszont már csak a hatvan százalékát. Az idei évtől viszont már csak három sáv van, a hatvanszázalékos ugyanis megszűnt. Ráadásul felemelték a sávhatárokat is, ami gyakorlatilag nyugdíjemelésként hat az ilyen magas havi átlagjövedelemmel rendelkezők számára, mivel a magasabb fizetésük még nagyobb részét veszik figyelembe az ellátás megállapításánál.
Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy az Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a friss nyugdíjasok mindössze 10,2 százalékánál kellett a degressziós táblát felhasználni az ellátás megállapításánál – náluk a degresszió miatt az átlagos nyugdíjcsökkenés mértéke 12 922 forint volt. Ez viszont azt jelenti, hogy a változtatással az újonnan nyugdíjba kerülőknek csupán a legtehetősebb tizede számíthat magasabb ellátásra a jövőben.
A nyugellátások megállapításának többi szabálya lényegében nem módosult tavalyhoz képest. A nyugdíj mértékét továbbra is a megszerzett szolgálati idő hossza és az átlagkereset alapján határozzák meg. A havi átlagkeresetet az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó jövedelem havi átlaga alapján kell kiszámítani.
