A tervezet egyenesen olyan államok ellen irányul, amelyek – úgymond – nem hajlandók az OECD pénzmosás elleni normái szerinti együttműködést tanúsítani, az adómenekítési trükkök feltárásában. A Bécsben megjelenő Die Presse szerint ez Svájc mellett Ausztriát is érinthetné, mégpedig olyan formában, hogy német vállalatoknak megtiltaná bizonyos költségek leírását, amelyek például osztrák vagy svájci partnerek viszonylatában merülnének fel. Így német cégek nem tudnának például elszámolni bizonyos üzemi költségeket, vagy – közelebbről nem részletezett – járulékokat, és megszűnne egyes, vállalatok között elszámolt osztalékok adómentessége.
A Die Presse cikkéből nem derül ki, hogy Steinbrück valójában mit is szeretne megelőzni, de elképzelhető, hogy a miniszter attól tart, egyes vállalkozók az üzemi költségek között elbújtatott tételekbe burkolva utalnák át a nyári szabadság fedezetét, vagy annak egy részét az alpesi országokban tevékenykedő partnereiknek. A törvénytervezet súlyát jelzi, hogy arról az alsóház – a Bundestag – pénzügyi bizottsága is meghallgatást tart.
A felvetésről egyébként az osztrák pénzügyminiszter, Josef Pröll tárgyalásokat kezdeményezett, és Berlinbe utazott, hogy ott a kancellárral, a gazdasági- és a pénzügyminiszterrel tanácskozzon. A bécsi lap idézi egy adókérdésekben jártas közgazdaságtan professzor – Lorenz Jarass – véleményét arról, hogy a – tekintélyes bürokratikus terhekkel is járó – javaslat elfogadása erősen visszavethetné a két alpesi országgal fenntartott, nagy hagyományokra visszatekintő, üzleti kapcsolatokat. Korábbi lapjelentések szerint Steinbrück a „rút németnek” és a legutáltabb külföldinek számít Svájcban, egyesek egyenesen nácinak titulálják, a banktitok ellen folytatott kampány miatt. A mostani tervével ezt a megítélést Ausztriában is kivívhatja magának.
