Még a célon az infláció
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEnyhén a várakozások felett alakult az infláció itthon, a februári tizenkét havi drágulás 3, míg januárhoz viszonyítva egy százalékos volt – jelentette a KSH. A legtöbb elemző már 3 százalék alatti ütemre számított a hónap során. A januári infláció 3,1 százalékos volt, így nagyon enyhe javulásról beszélhetünk. Az adat így is 2006 nyara óta a legkedvezőbb. A maginfláció második hónapja az alapmutató felett alakult, most 3,3 százalékos volt, ami azt mutatja, hogy az idényáras és hatóságilag szabályozott termékek összességében lefelé húzzák a pénzromlás ütemét. A nyugdíjas vásárlói kosár 4,1 százalékkal drágult.
Az eddigi fő inflációmérséklő tényező, az üzemanyagár váratlanul jelentősen emelkedett, ez okozta, hogy a várakozások felett alakult az infláció. A termékkör 7,6 százalékos drágulásában a legfőbb tényező a forint gyengülése volt, mivel a világpiaci árak továbbra is alacsony szinten vannak. Az élelmiszerek is valamivel az ilyenkor szokásosnál jobban drágultak, 1,1 százalékkal, és ugyanekkora havi áremelkedést regisztrált a hivatal a háztartási energiánál is. A többi terméknél az átlag alatti maradt a havi drágulás, a ruházkodási cikkekért pedig kevesebbet kellett fizetni, mint januárban (1,8 százalékkal). Úgy tűnik tehát, hogy a 300 forint körüli euróárfolyam valóban nem tud olyan mértékben nyomást gyakorolni az árakra, mint korábban. Ugyanakkor ha tartósnak bizonyul a hazai valuta gyengesége, az a szűk kereslet ellenére is jobban kifejtheti a hatását hosszabb távon.
A tizenkét havi drágulási ütemet a háztartási energia tavaly őszi drágulása tartja még most is magasan, a cikkcsoport 10,8 százalékkal lett drágább egy év alatt. Ezen belül a vezetékes gáz ára 22,6, a távfűtésé 16,3 százalékkal emelkedett. A világpiaci olajár késleltetve jelenik meg a gáz árában, ezért lehetséges, hogy az üzemanyagok éves összehasonlításban már árcsökkenést mutatnak, míg előbbi még növeli az inflációt. A tavaly tavaszi és nyári élelmiszerdrágulás is hat még az éves indexre, de ennek kifutására számítanak a szakértők a következő időszakban.
A júliusra tervezett áfaemelés bejelentése előtt még azzal számoltak az előrejelzések, hogy a jegybanki 3 százalékos inflációs cél alatt marad decemberre a drágulás. Az adóemelés azonban valamivel 3 százalék fölé tolhatja a második fél évben az inflációs ütemet, így ismét nem lesz meg a cél az év végén. Ezzel együtt is jelenleg az infláció terén állunk a legjobban, mint azt az utóbbi hónapokban az MNB is jelezte, alacsonyabb kamatszintet indokolna a mutató. A pénzügyi stabilitás helyreállásáig azonban nem ez marad a döntő szempont az irányadó ráta meghatározásakor.
Elemzői vélemény
Várakozásainknak megfelelően februárban az infláció 3%-ra csökkent az előző havi 3,1%-ról - írja gyorselemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője . Az infláció további mérséklődését az élelmiszer-, üzemanyag- és háztartási energiaárak magas bázishatása okozta, azonban a visszaeső hazai kereslet is hozzájárult a dezinfláció folytatódásához. A gyenge hazai keresletet tükrözi a szolgáltatások és tartós fogyasztási javak áralakulása: az utóbbi termékcsoport árai jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint amit a jelentős forintgyengülés indokolt volna.
Az év közepéig az infláció lassú, fokozatos mérséklődésére számítunk, azonban az áfa és a jövedéki adó várható emelései az év közepétől az infláció emelkedését eredményezik majd. Feltételezéseink szerint az adóemelések a gyenge hazai kereslet miatt nem jelennek meg teljesen a fogyasztói árakban. Inflációs várakozásainkat ugyanakkor kismértékben növeli a forint gyengülése.
