Brutális megszorítás Lettországban
Az öt pártból álló koalíció most arra számít, hogy a hitelezők felszabadítják az esedékes részleteket, s ezzel elkerülhető lesz a drámai valutaleértékelés és tarthatóvá válik az euró 2013-as bevezetésének dátuma. A megszorításokat azonban bírálatok is érik, amelyek szerint az elfogadott lépések tovább szűkítik a keresletet, így még inkább elmélyítik a recessziót.
Az elfogadott kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésektől 500 millió lat (714 millió euró) összegű egyensúlyjavulást vár a rigai kormány. Az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy „bátor lépésről van szó”; a méltatást a lett fővárosban annak jeleként értékelik, hogy az IMF és Brüsszel kész felszabadítani a következő (1,2 milliárd eurós) részletet, amelyet a tavaly jóváhagyott 7,5 milliárdos hitelkeret részeként folyósítanának. Rigában arra számítanak, hogy már a jövő héten döntenek az új részlet átutalásáról a hitelezők.
A megszorítások súlyára jellemző, hogy a parlamentben mintegy kétharmados többséggel elfogadott határozat nyomán benyújtotta a lemondását az egészségügyi miniszter, mert úgy érzi, sok beteg ellátatlanul fog maradni.
A szakszervezetek június 18-ra hirdettek tüntetést, Rigából érkező jelentések szerint azonban a lakosság most nyugodt, a márciusban alakult, jobbközép kormánytól elfogadja a megszorításokat.
A lett megszorító csomag főbb pontjai
20 százalékkal csökken a köztisztviselők (köztük a kormánytagok) fizetése10 százalékkal faragják le a nyugdíjakat
bezárnak állami intézményeket
megszüntetnek állami vállalati tanácsadó testületeket
az adómentes havi jövedelemsáv felső határa 90 helyett 35 lat lesz
a minimálbért 180-ról 140 latra szállítják leA miniszterelnök kijelentette, hogy napokon belül hozzáfognak a következő év költségvetésének kimunkálásához.
Dombrovskis közölte: kormánya stabil, és ki tudja vezetni az országot a válságból, annak ellenére, hogy pénzügyminisztere szerint a GDP-arányos költségvetési hiány – a mostani kiadáscsökkentés után is – eléri a 11 százalékot.
Lettország gazdasága látványos – 2006-ban Európa-szerte a leggyorsabbnak számító – növekedést produkált az EU-taggá válás után, a GDP még 2007-ben is két számjegyű arányban gyarapodott. A nemzetközi pénzügyi válság azonban megtörte a jelentős részben külföldi hitelekre alapozott fellendülést.
A hiteleket a legnagyobb részben folyósító stockholmi bankok által leírandó veszteségek összege elérheti a svéd GDP 5 százalékát, főleg akkor, ha a balti államokban végrehajtott makrogazdasági szanálási műveletek nem érik el a céljukat.
A skandináv állam önmagában is 15 éve nem tapasztalt recesszióval küszködik, ezt tovább súlyosbíthatja, ha az ottani bankok – a külföldi veszteségeik miatt – a hiteleik erőteljes visszafogására kényszerülnek.
10 százalékkal faragják le a nyugdíjakat
bezárnak állami intézményeket
megszüntetnek állami vállalati tanácsadó testületeket
az adómentes havi jövedelemsáv felső határa 90 helyett 35 lat lesz
a minimálbért 180-ról 140 latra szállítják le -->
