A legélénkebb vita az Egyesült Államokban bontakozott ki a kérdésről. Több gazdasági szaktekintély is kiállt a mellett, hogy a gazdaság kezdődő stabilizálódásából csak akkor lesz tényleges kilábalás, ha még az év vége előtt vagy legkésőbb 2010 elején újabb 200-250 milliárd dolláros élénkítő programról határoz a törvényhozás – közöttük az RGE Global Monitor nevű elemzőközpontot vezető Nouriel Roubini, aki leginkább arról vált híressé, hogy megjósolta a mostani világválságot.
Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy az óriási eladósodást eredményező első csomagnak még csak a töredéke érkezett meg ténylegesen a gazdaságba, és az eredmények is elmaradnak a várakozásoktól. Ez is azt jelzi, hogy a fiskális élénkítésnek komoly korlátai vannak. Nem juthatunk el pénzszórással a jólétig – fogalmazott Vern Buchanan, a washingtoni képviselőház egyik republikánus honatyája. A demokrata párt több befolyásos személyisége is elhamarkodottnak tartana egy újabb beavatkozást.
Német- és Franciaországban a kormányok egyelőre elutasítanak mindenfajta újabb fiskális expanziót, és inkább a folyó programok menedzselésére összpontosítanak. Párizs eddig nagyjából a felét költötte el – jórészt adókedvezmények formájában – a 26 milliárd eurós keretnek; az év végéig további 25 százalékot kívánnak bevetni, a maradék 2010-ben következne. Christine Lagarde gazdasági miniszter elsősorban olyan intézkedéseket tervez a továbbiakban, amelyek a vállalati létszámleépítéseket hivatottak megelőzni, illetve az állástalanokat átképezni.
