Az ellenőrzött 22 intézmény mindegyikénél előfordultak hiányosságok. Pedig a tét nagy, hiszen a 2006. évi 3,4 milliárd forintról 2008-ra 34,7 milliárdra nőtt az egészségbiztosító e szolgáltatóknak fizetett kiadása, ez a közfinanszírozott kórházi ellátásokra fordított kassza 8,4 százaléka.
A számvevők törvényi szintű szabályozást sürgetnek, amelyben meg kellene határozni a magántőke és a magánvállalkozások szerepét, s hogy a szektorsemlegesség figyelembevételével milyen gyógyítási területen kaphatnak teret. A biztosítási alapcsomag részletes tartalmának kidolgozását indokolja, hogy például az egyik krónikus betegeket ápoló kórháznál a közfinanszírozott ágyak kilencven százalékáért térítési díjat szednek a tulajdonos önkormányzat egyetértésével.
Ez azért lehetséges, mert nem szabályozott, mi és milyen színvonalon jár a betegnek, s azt milyen eszközökkel és személyzettel kell nyújtani. Ráadásul az önkormányzatok sem kérik számon a működtetőtől az ellátás szakmai színvonalát – mondta Winter Zsuzsa.
Az Egészségügyi Minisztérium egyetért az ÁSZ-jelentés megállapításaival – közölte a tárca sajtóirodája. A szükséges törvénymódosítások elkészültek, s szerepelnek az őszi parlamenti ülésszak tervezett programjában. Az új szabályozás szigorítja a privatizáció szabályait és erős garanciális feltételrendszert tartalmaz a működés financiális feltételeinek biztosítása érdekében.
A törvényi szabályozás a potenciális befektetők számára is létfontosságú – mondta lapunknak Németh Attila, a körmendi, a tapolcai és a mezőtúri kórházat üzemeltető Medisyst Kft. ügyvezető igazgatója. Ugyan a kórházakat tulajdonló önkormányzatok garanciális feltételeket kaptak a feladatátadásról szóló szerződésükben, ám a befektetőnek kell „lenyelni” az elégtelen tb-apanázs miatti veszteségeket. Ezt egyelőre a több lábon álló társaság állja, pedig nem neki kellene kipótolni a közfinanszírozó biztosító pénzét.
