Magyar gazdaság

Nem kell csalódniuk a Kínában reménykedőknek

Kína hazai összterméke (GDP) várhatóan körülbelül 8,5 százalékkal bővül a mostani negyedévben, ezt közölte pénteken a kínai tervhivatal információs központja. Hozzátették: a bankhitelezés növekedése "normalizálódni" fog a következő hónapokban.

Kína gazdasági növekedése, éves összevetésben, a második negyedévben 7,9 százalékra gyorsult az első negyedévi, 6,1 százalékos ütemről, a kínai statisztikai hivatal szerint.

Kína gazdasága számára a Világbank júniusban javította ez évi növekedési előrejelzését, 7,2 százalékra a tavasszal jósolt 6,5 százalékról. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt hónapban 7,5 százalékra javította 6,5 százalékról GDP-növekedési jóslatát Kína számára, jövőre 8,5 százalékos növekedést vár ott.

Kína hazai összterméke tavaly 9 százalékkal, 2007-ben 13 százalékos, rekord ütemben bővült.

A kínai kormány tavaly ősszel közel 600 milliárd dollárt érő programot hirdetett, főleg infrastrukturális beruházásokra és a belső fogyasztás ösztönzésére. Kínában a kormány legalább 8 százalékos növekedést tart szükségesnek a társadalmi feszültséggel fenyegető, 20 milliósra növekedett enyhítéséhez . A fejlett országok pedig a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára, és ezért cserébe jóindulatúan elnézik, hogy a kínai kormány - az esélyének javítása végett - lassítja a jüan felértékelését, ellentétben azzal, amit mindenekelőtt az amerikai kormány mindig követelt tőle.

A Kínában reménykedőknek egyelőre nem is kell csalódniuk. Kína júliusban 105,42 milliárd dollárért exportált árukat, ez 23 százalékkal kevesebb a tavaly júliusinál. Júniusban 21,4 százalékos volt a visszaesés éves összehasonlításban. A júliusi kivitel értéke ugyanakkor 10,5 százalékkal meghaladta a júniusi 95,41 milliárd dollárt.

A Fed elnöke Ben Bernanke már lát biztató jeleket. Szerinte Németország, Franciaország és Japán már kijutott a recesszióból, és az amerikai gazdaság is stabilizálódni látszik, ám Kínáról nem tett említést.

Ám a kínai júliusban, 94,79 milliárd dollár, már csak 14,9 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, és 8,8 százalékkal több a júniusi 87,16 milliárd dollárnál.

A tervhivatal pénteken a harmadik negyedévre átlagosan 20 százalékos csökkenést jósolt az exportnak éves összehasonlításban, de csak 12,7 százalékos szűkülést az importnak.

Az import növekedésében persze nagy szerepe van a tartalékolásnak, kihasználva a tavalyinál alacsonyabb nyersanyagárakat - igaz, éppen ettől is emelkedtek a piaci árak az elmúlt hónapokban. Kína, a világ második olajfogyasztó országa, júliusban rekord mennyiségű kőolajat importált, a 19,63 millió tonnás (4,62 millió hordó) behozatal 42 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, és 14 százalékkal a júniusit. Az első hét hónapban Kína 110,4 millió tonna kőolajat importált, 5,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Pedig júliusban a hazai üzemanyag-fogyasztás 13 százalékkal kisebb volt, mint tavaly júliusban, tükrözve a júniusi benzináremelés hatását is, viszont a kínai üzemanyagexport 31 százalékkal nőtt éves összehasonlításban.

A kínai hazai összkép azonban még igen bonyolult. Pénteken jelent meg a kínai pénzügyminisztérium friss statisztikája arról, hogy a kínai állami vállalatok összes profitja az első hét hónapban, 686,2 milliárd jüan (100,5 milliárd dollár), 22,8 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az első hathavi, 27 százalékos éves összehasonlítású csökkenéshez képest javult a helyzet, de a júliusi összprofit 2 százalékkal elmaradt a júniusitól.

Ugyanakkor - meredek növekedés után - stabilizálódik a pénzellátás Kínában, jeléül annak, hogy a gazdasági kormányzat a föllendítés szüksége után most már az egyelőre igen távoli inflációs veszélyre is gondol. Júliusban nemzetgazdasági szinten 355,9 milliárd jüan volt az új jüankölcsönök összege, 33,9 százalékkal több, mint tavaly júliusban, de csak körülbelül ötöde a júniusi 1,53 billió jüannak, közölték a kínai központi bankban. Elemzők augusztusra is csak 500 milliárd jüan új bankkölcsönzést valószínűsítenek.

Az efféle adatok és a tervhivatal figyelmeztetései a "normalizálás" szükségére megzavarják a tőkepiacokat: a befektetők gyanakodnak, hogy a kínai pénzügyi kormányzat hovatovább vissza akarja fogni a gazdaság bőkezű támogatását, szigorítani akar a bankközi kölcsönzés és a vállalatfinanszírozás szabályain. Ezért a sanghaji az utóbbi hetekben igencsak bukdácsolt, és nem utolsó sorban ez okozta azt is, hogy ebben a hónapban a nagy nyugati értéktőzsdék is elbizonytalanodtak, a "fellendülési spekuláció" lelassult.

A sanghaji értéktőzsde összetett mutatója (Shanghai Composite) pénteken 49,19 pontos, 1,69 százalékos nyereséggel 2960,77 ponton végzett, 62,61 százalékkal magasabban, mint tavaly év végén - ezzel a világ legjobban teljesítő mutatói között van idén -, azonban a pénteki záróértéke 2,8 százalékkal alacsonyabb a múlt péntekinél, és ez egyvégtében a harmadik egyheti vesztesége volt.

kínai statisztikai hivatal kínai gdp kína gazdasága
Kapcsolódó cikkek