Átment a 2010-es költségvetés - Elvonások, számok, részletek

Az Országgyűlés hétfőn 201 igen 179 nem szavazattal megszavazta Magyarország 2010-es költségvetését.

A kormányfő kevés újdonságot tartalmazó beszéddel nyitotta meg a napirend előtti felszólalások sorát a jövő évi költségvetési tervezetről szóló végszavazás előtt.

Bajnai Gordon alig több mint 10 perces felszólalásában főleg a kabinet által elért eddigi eredményeket foglalta össze a jelen lévő képviselőknek .

A tervezetet sok támadás érte, legutóbb Oszkó Péter pénzügyminiszter volt kénytelen védelmébe venni a Világgazdaságban.

A "válságköltségvetés" 150 milliárd forinttal csökkenti jövőre a minisztériumok által felhasználható forrásokat, 40 milliárd forinttal a MÁV-támogatását, és hozzávetőleg 70 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól, biztosítja a forrást a távhőáfa-csökkentéshez, miközben csupán a rendőrség és az Út a munkához program kap plusz támogatást.

A büdzsét "rekordgyorsasággal" alkotta meg a kormány: a szokásosnál három héttel hamarabb nyújtották be, és december vége helyett novemberben fogadták el.

A kormány menet közben módosította a makropályát, de ez már nem érintette a büdzsé tételeit. Jövőre a korábban tervezett 0,9 helyett 0,6 százalékkal csökken a GDP, az infláció pedig 4,1 helyett jövőre 3,9 százalék lesz.

Az elfogadott büdzsé 2010-ben 12.662,680 milliárd forint bevétellel, 13.533,026 milliárd forint kiadás mellett 870.346,2 millió forint hiánnyal számol; a kormány a büdzsé vitája alatt végig tartani tudta a "kőbe vésett" 3,8 százalékos hiánycélt.

Jövőre az Egészségbiztosítási Alap bevételi főösszege 1.376,095 milliárd forint, míg kiadása 1.445,503 milliárd forint, a tervezethez képest 18 millió forinttal nagyobb, 69.408,3 millió forintos hiányt vár az alapban a kabinet.

A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege nullszaldós, mivel a bevételi főösszeg azonos a kiadási főösszeggel, azaz 2.934,401 milliárd forint.

A büdzsé a júniusban meghozott, jövőre életbe lépő adóváltoztatásokkal csökkenti az összadóterhet, és hozzávetőleg 700 milliárd forintot csoportosít át a munkát terhelő adók irányából a fogyasztást és a vagyont terhelő adók irányába; a kormány úgy számol, hogy 2010-ben 400 milliárd forinttal kevesebb folyik be az adóbevételekből az állam kasszájába a gazdasági visszaesés, a vállalkozások veszteségessége és a fogyasztás visszaesése miatt.

A költségvetés 18 milliárd forintos fedezetet biztosít jövőre ahhoz, hogy a távhő-áfa az 5 százalékos kulcsba kerüljön.

A költségvetés jelentős megtakarításokat is tartalmaz, ezek egy részéről szintén júniusban hoztak törvényt, ide tartozik egyebek között a nyugdíjrendszer átalakítása, a 13. havi nyugdíj, a közszféra 13. havi bérének megszüntetése, a lakásépítési támogatás, a táppénzkiadások átalakítása, a gáz- és távhőtámogatás fokozatos kivezetése.

A központi költségvetés, azaz a minisztériumok - amelyekben továbbra is életben van a létszámstop - jövőre körülbelül 150 milliárddal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint idén; de megmarad az Út a munkához program és 13 milliárd forintos plusz támogatást kap, a rendőrség pedig kétmilliárd forintos többletforráshoz jut.

A közösségi közlekedés 40 milliárd forinttal kap kevesebbet 2010-ben, 29 és fél vonalon megszűnik a vasúti közlekedés; az önkormányzatok pedig nettó 70 milliárd forinttal kevesebb pénzt kapnak. 

Bár a kormány 120 milliárdos önkormányzati forráskivonást jelzett az IMF-nek nyáron küldött szándéknyilatkozatban, az MSZP-vel való egyeztetésekben végül ez az összeg nettó 85 milliárd forint lett, végül pedig - a gyermekétkezetés normatívájáról szóló megegyezés miatt, amely 17 milliárdba "került" - 70 milliárd forintra csökkent, amelyből 50 milliárd forintot tesz ki a kizárólag hazai forrásokból álló fejlesztések leállítása.

A 2010-es költségvetés 98,6 milliárd forintos stabilitási tartalékot tartalmaz - ez mintegy 20 milliárd forinttal több, mint az eredeti előterjesztésben volt -, az általános céltartalék 57,3 milliárd forint lesz jövőre, ez 10 milliárd forinttal lett több az eredeti elképzeléshez képest, a kamatkockázati tartalék 50 milliárd forintot tesz ki jövőre.

A céltartalék 33 milliárd forint lesz - ez az összeg az eredeti előterjesztésben 125 milliárd forinttal szerepelt -, ennek rovására könyvelték el a különféle, a parlamenti vita során lezajlott megállapodásokat, közte a gyermekétkeztetés eredeti normatívájának megtartását, a kórházak finanszírozását, illetve ez nyújtott fedezetet a jövő évi távhőáfa-csökkentéshez is.

A büdzsé egyetlen nyitott tétele a vagyonadó maradt, mert az Alkotmánybíróság csak jövőre dönt arról, hogy ez a lépés összhangban van-e az alaptörvénnyel.