A visszaeső belföldi kereslet a gazdaság nominális alkalmazkodását is felgyorsította. Az általánosan szűkülő értékesítési lehetőségek egyre erőteljesebb árleszorító hatást gyakorolnak. Ennek megfelelően a júliusi indirektadó-emeléseket követően a várakozásoktól elmaradó áremelkedést figyelhettünk meg, miközben a korábban tartósan magas árnövekedést mutató piaci szolgáltatások esetében is markáns dezinfláció bontakozott ki. Az egyre visszafogottabb árazási döntéseket a nominális bérek lassulása is követi. A folyamat várhatóan a következő években is jellemző marad, ezzel segítve egy tartósan alacsony inflációs pálya kialakulását.
A növekedési szempontból kedvezőtlen belföldi keresleti folyamatok jelentősen mérsékelték a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét és egyben ebből adódó sebezhetőségét is. A fenntarthatóbb külső egyensúlyi pozíció a növekedés dinamizálódásakor is jellemző maradhat.
A változatlanul javuló globális befektetői hangulat a magyar kockázati megítélést is kedvezően érinti. Valamennyi kockázati megítélést mérő mutatónk további csökkenést mutatott, miközben az árfolyam az év első felében tapasztaltnál erősebb szinten alakult. A magyar kockázati megítélés javulását a nemzetközi környezet mellett a hazai folyamatok is támogatták. A reálgazdasági alkalmazkodás a külső finanszírozási igény drasztikus csökkenését okozta, miközben a költségvetés fenntarthatóságának megteremtésére hozott kormányzati intézkedések az államháztartási hiánypálya – nemzetközi összehasonlításokban is visszaigazolt – megítélését javították.
A visszafogott hitelaktivitás, illetve a megnövekedett lakossági és vállalati betételhelyezés a hitel/betét mutató fokozatos csökkenését eredményezte. A hitelkínálati feltételek a vállalati szektorban az elmúlt hónapokban tovább szigorodtak, míg hasonló elmozdulást a lakosság esetében általánosságban már nem tapasztalhattunk. Az alacsony hazai hitelaktivitásban a kínálati mellett a keresleti hatások is egyre markánsabban megjelenhettek. A csökkenő belföldi kamatszint versenyképesebbé teheti a forintban denominált hiteleket, ennek hatása az új hitelkihelyezésekben is érvényesülhet.
A külső egyensúly javulását a stabilizálódó exportfolyamatok mellett a gazdaság drasztikusan csökkenő importigénye okozza. A főbb belföldi keresleti folyamatok tekintetében továbbra is a lakossági fogyasztás visszaesése, a vállalati beruházások elhalasztása és a meglévő készletek gyors leépítése jellemző. A háztartások fogyasztási döntéseit az indirektadó-emelést megelőző hónapokban időzítési megfontolások pozitívan befolyásolták, az év második felében újból a negatív trend erősödése lehet jellemző. A vállalatok készletleépítése a korábban tapasztaltnál gyorsabban és erőteljesebben következett be. A folyamatot a konjunktúrakilátások alakulása mellett átmeneti rövid távú finanszírozási problémák is okozhatták.
A visszafogott keresleti környezetben a vállalatok továbbra is munkaerőköltségeik lefaragásával próbálják stabilizálni működőképességüket. A folyamat eredményeként a versenyszektor bérindexe a korábbi években tapasztaltnál lényegesen alacsonyabb szintre süllyedt. Különösen markáns béralkalmazkodást tapasztalhatunk a korábban tartósan magas bérnövekedést mutató piaci szolgáltató ágazatoknál, míg az év elején rendkívül visszafogott feldolgozóipari bérdinamika az exportértékesítések élénkülésével párhuzamosan emelkedett.
A jegybanki szakértők alapfeltevéseik érvényessége esetén (melyek közül a legfontosabbak a 7 százalékos alapkamat, a 268,7 forintos euróárfolyam és a 80 dollár/hordó körüli olajár) elhúzódó recesszióra számítanak. Bár a várhatóan tovább javuló nemzetközi környezet 2010-ben a hazai növekedési kilátásokat is pozitívan érinti, előrejelzésük szerint változatlanul a kényszerűen prociklikus költségvetési és monetáris politika, illetve a magánszektor folytatódó alkalmazkodásának negatív növekedési hatása lehet meghatározó. A hazai gazdaság dinamizálódása – a fejlett európai és a régiós gazdaságoktól elmaradva – csak 2010 közepétől esedékes. Az év közepi indirektadó-intézkedések átmeneti áremelő hatásainak kifutásával a fogyasztói infláció tartósan a középtávú inflációs cél alá süllyedhet, és még 2011-ben is várhatóan 2 százalék körül alakul – az MNB előrejelzése alapján. Az olajárak emelkedésének inflációs hatásait a maginflációs folyamatokkal kapcsolatos alacsonyabb várakozások ellensúlyozták. A tartósan alacsony inflációs környezetet a visszafogottan alakuló belföldi kereslet mellett a várt munkapiaci alkalmazkodási folyamat is támogatja. Az inflációs kockázatokat illetően az elmúlt hónapokban oldódott a jelentős indirektadó-emelések miatt megnövekvő inflációs várakozások veszélye.
Az egyre növekvő kiadási oldali feszültségek mellett a 2009-re kitűzött költségvetési hiánypálya enyhe túllépésére számítanak a jegybankban. A 2010-s hiánycél pedig szerintük csak a költségvetésben lévő tartalékok nagyobb részének eltörlése esetén lehet elérhető. Amennyiben a 2009-es hiánycél esetleges teljesítését átmeneti intézkedések teszik lehetővé, az a 2010-es költségvetési pályában meglévő kiadás oldali kockázatokat is tovább növelheti. 2011-ben – további intézkedések nélkül – a költségvetési hiány szinten maradására számít a jegybank.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.